Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.

Irományszámok - 1927-493

120 493. szám, fejlődött,

1

) Olaszország pedig, ahol az energiaellátásnak főforrásai a vízierők, ezeken keresztül a háramlás útján érvényesül az állami gazdálkodás irányzata. Nagyjára ez a helyzet Ausztriában is. A törvényjavaslat ennek ellenére, számolva az államháztartás mai helyzetével, az állami gazdálkodás kiépítésének eszközeiről a törvény keretében külön nem gondoskodik s ezzel a villamosítási tevékenységet egyelőre a magánvállalkozás kezében hagyja meg. A vállalkozói kedv élesztésére céloz a törvénynek az az intézkedése, amely az 1907. évi III. t.-c. alapján nyújtható kedvezmények egy részét az újonnan létesülő közhasználatú, valamint lényeges bővítés esetén a már meglévő villamosművekre is kitérjeszti, ha bizonyos közérdekű feltételeknek megfelelnek. A keletkező vállalatoknak kölcsönnel, vagy részvény-, illetve üzletrész jegyzéssel való támogatására, általában az energiagazdálkodás fejlesztésére a törvényjavaslat energiagazdasági alapot teremt s ennek táplálására, a törvényhozás külön felhatalmazása alapján, a szolgáltatott energia árának legfeljebb 2°/

0-ig menő illeték kirovását engedi meg. Ez az intézkedés a fogyasztóközönség alig érezhető megterhelésével

2

) igyekszik azokat az anyagi eszközöket megteremteni, amelyek az adott súlyos hitelviszonyokra való tekintettel a keletkező új energiaszolgáltató vállalatokat a kezdet nehézségein átsegíthetik. Az állam segítő kezének alkalmazása annál indokoltabb ezen a téren, mivel az eddig lebonyolított villamosítások az ország 3440 községéből kereken 600 községnek ellátását oldották meg, e 600 község azonban az ország összlakosságának 56°/

0-át képviseli. Más szóval a feladat hálátlanabb, a tőkére kevésbbé kecsegtető részének megoldása áll előttünk, a még hátralevő 2840 község villamosításában. Hasonló eszközökkel oldotta meg Franciaország az utóbbi években agrárjellegű vidékeinek villamosítását. A francia akció arányaira jellemző, hogy egyedül 1927-ben 150 millió frc (34 millió pengő) állami kölcsön nyújtásával szövetkezeti alapon 3000 község villamosítását hajtották végre. A törvényjavaslat szabályozza a villamos energia behozatalának és kivitelének kérdését s ezt a törvényhozás engedélyétől teszi függővé s csak a határszéli forgalomban jelentkező kisebb jelentőségű behozatal és kivitel engedélyezését utalja a kereskedelemügyi miniszter hatáskörébe, aki az ilyen ügyekben a belügyminiszterrel egyetértésben határoz. A kérdés ilyetén rendezése közgazdasági, biztossági és politikai megfontolásokon nyugszik. Az Országos Energiagazdasági Tanács szervezésével a törvényjavaslat olyan tudományos készültségű és gyakorlati szakférfiakból álló véleményező és tanácsadó testületet kívánt megalkotni, amely a törvény végrehajtásával s az energiagazdálkodás fejlesztésével kapcsolatban felvetődő elvi jelentőségű és vitás kérdésekben, az egyoldalú érdekeltségi felfogástól ment, tárgyilagos bírálatot tud gyakorolni. Az energiaárak és az ellátás kiterjesztésének megokoltsága körül felmerülő 1

) Pl. Németország közületi és közületi érdekeltségű telepei 1900-ban 23%, 1913-ban 57% és 1928ban 85*4% erejéig vettek részt a közellátásban. A legnagyobb német villamosmű az Elektro>werke A. Q. a birodalom kezén van, külön nagy művei vannak Poroszországnak, Pomerániának, Hamburgnak, Bajorországnak, Badennek stb. stb. E művek adózás tekintetében a magánvállatokkal egyenlő elbánásban részesülnek s mégis üzletszerű tartalékolások mellett bruttó jövedelmük tekintélyes százalékát szállítják be közpénztárakba. Svájc 103 műve közül 46 állami tulajdonban van, 22 vegyes vállalat s csak 35 van magánkézen. 2

) A székesfőváros a közelmúltban a külföldi kölcsönök kamatainak törlesztése címén 10%-kál terhelte villamosművének fogyasztóit. Még nagyobb terhet viselt a fogyasztóközönség a szénbányák jóléti és produktív beruházásainak fedezésére kiszabott szónfelárakban, a kötött széngazdálkodás idején.