Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.
Irományszámok - 1927-493
493. szám. 105 bályait a minisztérium rendelettel állapítja meg. 49. §. fi) Ha a közhasználatú villamosmű üzemének működése megszakad, úgy, hogy tartós szünetelésétől kell tartani (33. §) és a jelen törvény VII. fejezete alapján célravezető intézkedést nem lehet tenni, továbbá, ha az üzem vezetésében, működésében vagy az üzemvezető személyében — különösen az engedélyokirat átruházása, az engedélyes halála vagy az engedélyes elleni csőd megnyitása után — olyan nyomatékos, aggodalmat keltő körülmény merül fel, amelynek alapján az üzem folytatásának tartós megszakadásától vagy más súlyos üzemi zavaroktól kell tartani, a kereskedelemügyi miniszter, ha az üzem folytonosságának fenntartását, közérdekből mellőzhetetlenül szükségesnek tartja, a villamosúm üzemi gondnoki kezelését rendelheti el. (2) Üzemi gondnokul az érdekelt községet, várost vagy törvényhatóságot is ki lehet rendelni. (3) Az üzemi gondnok feladata a közhasználatú 'villamosúm üzemének folytonosságát biztosítani. Evégből a közhasználatú villamosúm üzemének rendes folytatásával rendszerint járó, bíróság előtti és a bíróságon kívüli minden ügyletre és jogcselekményre jogosult, köteles azonban a kereskedelemügyi miniszter által esetleg megállapított kezelési utasításhoz alkalmazkodni, általában a rendes vállalkozó gondosságával eljárni és a közhasználatú villamosműhöz tartozó olyan vagyontárgyak elidegenítésétől tartózkodni, amelyek az üzem rendes folytatása mellett nincsenek elidegenítésre szánva. A kereskedelemügyi miniszter jóváhagyása szükséges az üzemi gondnok minden olyan ügyletéhez, amelyből az engedélyesnek esetleg az üzemi gondnoki kezelés megszűnése után teljesítendő kötelezettsége támad. Az üzemi gondnok más villamosművel való együttműködés céljára szerződést csak a kereskedelemügyi miniszter felhívására (43. §) köthet. Az ily szerződést lényeges érdeksérelem címén az engedélyes a 60. § értelmében alakuló bíróság előtt megtámadhatja. Ily esetben a bíróság a szerződést hatályon kívül helyezheti vagy az abban foglalt megállapodásokat módosíthatja. (*) Az üzemi gondnok a bevételekről és kiadásokról havonként köteles elszámolni és a kereskedelemügyi miniszter által megállapított díjainak kiegyenlítése után fennmaradó jövedelmet az engedélyes csődtömegének, hagyatékának, végrehajtási tömegének, illetőleg magának az engedélyesnek jkiszolgáltatni. (5) Az üzemi gondnoki kezelés kezdeté előtt keletkezett követelések fejében a gondnoki kezelés tartama alatt előálló jövedelemnek csak azt a részét lehet végrehajtás alá vonni, amely az üzemi gondnok díjának és az üzemi gondnoki kezelés tartama alatt felmerült üzemi kiadásoknak fedezése után fennmarad. (ß) Ha a jövedelem az üzemi gondnok díjainak és az üzemi gondnoki kezelés tartama alatt felmerült üzemi kiadásoknak fedezésére nem elégséges, a hiányzó összeget az érdekelt község viseli. Ha több község van érdekelve, a díjak és az említett kiadások hiányzó összegét közöttük a fogyasztott villamos energiamennyiség arányában kell megosztani. (7) Az üzemi gondnokságot nyomban meg kell szüntetni és az üzemi gondnokot tisztétől nyomban fel kell menteni, ha az üzemnek az engedélyes által való folytatását gátló körülmény megszűnik, a fogyasztóterület energiaszükségletének fedezése más módon lehetségessé válik, vagy az engedélyes által a villamosúm felelős vezetőjéül kijelölt képviselőt a kereskedelemügyi miniszter elfogadja. (s) Az üzemi gondnoki kezelés részletes szabályait, továbbá azokat a feltételeket ég módozatokat, amelyek mellett a községek által viselt költségeket a fogyasztókra át lehet hárítani, Felsőházi iromány. 1927—1932. XIV. kötet. 14