Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.

Irományszámok - 1927-493

493. szám. 105 bályait a minisztérium rendelettel álla­pítja meg. 49. §. fi) Ha a közhasználatú villa­mosmű üzemének működése megsza­kad, úgy, hogy tartós szünetelésétől kell tartani (33. §) és a jelen törvény VII. fejezete alapján célravezető intéz­kedést nem lehet tenni, továbbá, ha az üzem vezetésében, működésében vagy az üzemvezető személyében — különö­sen az engedélyokirat átruházása, az engedélyes halála vagy az engedélyes elleni csőd megnyitása után — olyan nyomatékos, aggodalmat keltő körül­mény merül fel, amelynek alapján az üzem folytatásának tartós megszaka­dásától vagy más súlyos üzemi zava­roktól kell tartani, a kereskedelemügyi miniszter, ha az üzem folytonosságá­nak fenntartását, közérdekből mellőz­hetetlenül szükségesnek tartja, a villa­mosúm üzemi gondnoki kezelését ren­delheti el. (2) Üzemi gondnokul az érdekelt községet, várost vagy törvényhatósá­got is ki lehet rendelni. (3) Az üzemi gondnok feladata a köz­használatú 'villamosúm üzemének foly­tonosságát biztosítani. Evégből a köz­használatú villamosúm üzemének ren­des folytatásával rendszerint járó, bíró­ság előtti és a bíróságon kívüli minden ügyletre és jogcselekményre jogosult, köteles azonban a kereskedelemügyi miniszter által esetleg megállapított kezelési utasításhoz alkalmazkodni, ál­talában a rendes vállalkozó gondossá­gával eljárni és a közhasználatú villa­mosműhöz tartozó olyan vagyontár­gyak elidegenítésétől tartózkodni, ame­lyek az üzem rendes folytatása mellett nincsenek elidegenítésre szánva. A ke­reskedelemügyi miniszter jóváhagyása szükséges az üzemi gondnok min­den olyan ügyletéhez, amelyből az engedélyesnek esetleg az üzemi gond­noki kezelés megszűnése után tel­jesítendő kötelezettsége támad. Az üzemi gondnok más villamosművel való együttműködés céljára szerződést csak a kereskedelemügyi miniszter fel­hívására (43. §) köthet. Az ily szerző­dést lényeges érdeksérelem címén az engedélyes a 60. § értelmében alakuló bíróság előtt megtámadhatja. Ily eset­ben a bíróság a szerződést hatályon kívül helyezheti vagy az abban foglalt megállapodásokat módosíthatja. (*) Az üzemi gondnok a bevételekről és kiadásokról havonként köteles el­számolni és a kereskedelemügyi minisz­ter által megállapított díjainak ki­egyenlítése után fennmaradó jövedel­met az engedélyes csődtömegének, ha­gyatékának, végrehajtási tömegének, illetőleg magának az engedélyesnek jki­szolgáltatni. (5) Az üzemi gondnoki kezelés kez­deté előtt keletkezett követelések fejé­ben a gondnoki kezelés tartama alatt előálló jövedelemnek csak azt a részét lehet végrehajtás alá vonni, amely az üzemi gondnok díjának és az üzemi gondnoki kezelés tartama alatt fel­merült üzemi kiadásoknak fedezése után fennmarad. (ß) Ha a jövedelem az üzemi gondnok díjainak és az üzemi gondnoki kezelés tartama alatt felmerült üzemi kiadá­soknak fedezésére nem elégséges, a hiányzó összeget az érdekelt község viseli. Ha több község van érdekelve, a díjak és az említett kiadások hiányzó összegét közöttük a fogyasztott villa­mos energiamennyiség arányában kell megosztani. (7) Az üzemi gondnokságot nyom­ban meg kell szüntetni és az üzemi gondnokot tisztétől nyomban fel kell menteni, ha az üzemnek az engedélyes által való folytatását gátló körülmény megszűnik, a fogyasztóterület energia­szükségletének fedezése más módon lehetségessé válik, vagy az engedélyes által a villamosúm felelős vezetőjéül kijelölt képviselőt a kereskedelemügyi miniszter elfogadja. (s) Az üzemi gondnoki kezelés rész­letes szabályait, továbbá azokat a fel­tételeket ég módozatokat, amelyek mellett a községek által viselt költsé­geket a fogyasztókra át lehet hárítani, Felsőházi iromány. 1927—1932. XIV. kötet. 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom