Felsőházi irományok, 1927. XIII. kötet • 420-473. sz.

Irományszámok - 1927-430

430. szám. 175 A 125. §-hoz. Ma az a helyzet, hogy a hagyatéki bíróság a hagyatéki ingatlannak az örökös nevére átírása iránt nem intézkedhetik mindaddig, amíg a pénzügyi hatóság az örökösödési illeték összegét nem közli vele. Ez a szabály azonban néha évekre is meggátolja a hagyatéki ingatlanok átírását és ezzel a telekkönyv közhitelének hátrányára válik, a feleknek pedig kárt okoz azzal, hogy az örökség végleges rendezését megnehezíti. Ezt a helyzetet kívánja megszüntetni — a kincstári érdek sérelme nélkül — a jelen §. rendelkezése. A 126. §-hoz. A törvényszéki egyes bíráskodás további meghosszabbítása a viszonyoktól parancsolt takarékosság követelménye. A 127. §-hoz. Azt, hogy a bíróságok és ügyészségek tagjait az igazságügyminisztériumban ezentúl is lehessen alkalmazni, azok az okok indokolják, amelyek ennek az intézménynek bevezetésére és több évtizedes fenntartására vezettek. A 128. §-hoz. Ez a §. az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetnek kíván az ügyvédek önadóztatása útján újabb jövedelmi forrást nyitni. A 129. §-hoz. E §. rendelkezése külön indokolást nem kíván. A 130. §-hoz. Az értékhatárok rendeleti megszabására adott felhatalmazás fenntartása e törvény megalkotása utáni időre azért szükséges, mert nem lehet pontosan előrelátni, hogy ennek rendelkezései következtében a bíróságok közül melyek lesznek túlságosan vagy kevéssé foglalkoztatva s így csak az értékhatárok rendeleti változtatására adott felhatalmazás teszi majd lehetővé, hogy az értékhatárok felemelése vagy leszállítása útján a munkaterhét a bíróságok közt arányosan lehessen elosztani. A 37. §. értelmében a fellebbezési bíróságok ítéletei ellen általában, tehát mind a kir. törvényszékek, mind a kir. ítélőtáblák ítéletei ellen a felülvizsgálat korlátozás alá fog esni. Indokolt lehet, hogy a felülvizsgálat kizárására irányadó értékhatár különböző legyen, nevezetesen alacsonyabb legyen a törvényszék ítélete elleni, mint a kir. ítélőtábla ítélete elleni felülvizsgálat tekintetében. Ez indokolja e §. második bekezdésének rendelkezését. A §. utolsó bekezdése csupán kétségek eloszlatása végett mondja ki, hogy az igazságügy miniszter az e törvény alapján kibocsátott rendeleteit módosíthatja, kiegészítheti vagy hatályonkívül helyezheti. A 131. §-hoz. A polgári perrendtartásnak és méginkább a végrehajtási eljárásnak eredeti szabályai sok változáson mentek már át. Mind a feleknek, mind a bíróságnak megkönnyíti tehát ezeken a jogterületeken való eligazodást és a jogszabályok idézését, ha azok szabályait ma érvényes alakjukban hivatalos összeállításban összefoglalva találhatják meg. Erre kíván a jelen §. módot adni az igazságügy miniszternek. Hogy tizonban az összeállításnak helyessége és teljességi

4 kétségen felül álljon, a §. úgy rendelkezik, hogy az összeállításokat ebből a szempontból kibocsátásuk előtt a Kúria is vizsgálja meg. Természetéé, hogy az összeállítás semmivel sem fogja az abban fölvett jogszabályok erejét növelni, vagy az abból kihagyottakét csökkenteni, a bíróságoknak tehát az összeállítás helyességének és teljességének vizsgálata jogukban fog állani. Az utolsó bekezdésre azért van szükség, mert a végrehajtási eljárás szabályainak összefoglalására már van ugyan felhatalmazás, de az nem terjed ki arra, hogy az igazságügyminiszter a hatályukat vesztett részeket az összeállításból kihagyja,