Felsőházi irományok, 1927. XIII. kötet • 420-473. sz.

Irományszámok - 1927-430

itíO 430. szám. telekkönyvi betétében csak magát a közös legelőt kellett felvenni tulajdoni állás nélkül, míg az egyes jogosultakat a közös legelőből illető tulajdoni hányadrészeket az egyes jogosultak egyéni telekkönyvi betéteibe (telekjegyzőkönyveibe) kellett felvenni s így a legelőt és az arra vonatkozó tulajdoni állást elkülönítetten telekkönyvezték. Az osztatlan közös legelőkről szóló 1913 : X. törvénycikk meghozatala után az 1913. évi augusztus hó 7-én 39.900. I. M. szám alatt kelt fi. K. XXII. évf. 410. 1.) rendelet 1. és 6. §-a elrendelte, hogy ennek a rendeletnek életbeléptetése után a közös legelők mindazokban az esetekben, amelyekben a közös legelőilletőségek a telekkönyvben egyénenként kitüntetve nincsenek, a tulajdonostársak (közösbirtokosok) közös elnevezés alatt (pl közbirtokosság) — ( i telkes gazdák összessége, i volt úrbéresek összessége, stb.) illetőségeik kitüntetése nélkül telekkönyvezendők. így kellett telekkönyvezni nemcsak az úrbéri elkülönítés vagy arányosítás után addig még nem telekkönyvezett úrbéri és közbirtokossági, valamint a tagosításkor kiadott, úgy nemkülönben az államsegéllyel vagy egyébként szerzett közös legelőket, hanem azokat is, amelyek a helyszínelési rendeletek szerint az úrbéri község nevére vétettek fel, de a község a legelőnek a volt úrbéresek nevére telekkönyvezését megengedte, vagy amelyek a 2579/1869. I. M. számú átalakítási rendelet 7. §-ának g) pontja szerint vagy hasonló módon voltak telekkönyvezve. Ez utóbbi rendelet a közös legelők telekkönyvezését a korábbi bonyolult módszerrel szemben a lehető legegyszerűbb módon telekkönyveztette s ezzel olyan állapotot kívánt teremteni, hogy az 1913 : X. törvénycikk végrehajtása ezekre a közös legelőkre nézve akadálytalanul történhessék. Az 1913 : X. törvénycikk, amelynek végrehajtása ez idő szerint van folyamatban, 1. §-ában felsorolt közös legelőkre nézve a közös legelőkben részes felekből legeltetési társulat alakítását és azt célozza, hogy a közös legelők a tulajdonostársak jogai sérelme nélkül lehetőleg a legeltető társulat mint jogi személy tulajdonába, vagy ha ez akadályba ütközik, a közös legelő kezelése és a legelőnek vagy elkülönített testi darabjának elidegenítése és a legelő megterhelése tekintetében a társulatnak a törvény szerint korlátolt rendelkezése alá kerüljön. E törvény és az azt végrehajtó rendeletek szerint a legeltető társulat tulajdonjoga jegyzendő be mindazokra a közös legelőkre, amelyek még nincsenek a legelőben részes felek nevére telekkönyvezve, továbbá, amelyek a volt úrbéresek összessége helyett a község nevére vagy a 2579/1869. I. M. számú rendelet 7. §-ának g) pontja szerint, avagy a 39.900/1913. I. M. számú rendelet értelmében vagy ahhoz hasonló módon vannak telekkönyvezve, végül, amelyek a 40.101/1881., a 45.041/889. és a 10.320/1904. I. M. számú rendeletek szerint vannak ugyan telekkönyvezve, de a közös legelő vagy tehermentes, vagy csak olyan terhekkel van terhelve, amelyek az egész legelőt, illetőleg az összes tulajdoni hányadrészeket azonos rangsorban terhelik, avagy a tulajdoni hányadrészeket különbözőképpen terhelő terhek törléséhez a jogosultak hozzájárulása törlési engedéllyel ki van mutatva. Egyébként a legutóbb említett rendelet szerint telekkönyvezett legelőre a társulat tulajdonjoga nem kebelezhető be, hanem a társulattá alakulás után a vonatkozó telekkönyvi betétben (telekjegyzőkönyvben) fel kell jegyezni, hogy a közös legelő tulajdonosai az 1913 : X. törvénycikk értelmében társulattá alakultak. A közös legelőre a tulajdonjognak a legeltető társulat vagy a 39.900/1913. I. M. számú rendelet szerint a részes felek közös elnevezésű összessége javára bekebelezése a legelőre nézve a telekkönyv továbbvezetését az eddigi bonyolult telekkönyvezési rendszerekkel szemben rendkívül egyszerűsíti s az eddigi gyakran