Felsőházi irományok, 1927. XIII. kötet • 420-473. sz.

Irományszámok - 1927-430

156 430. szám. ezután nem a telekkönyvi hatóságnál, hanem a pénzügyi hatóságnál fognak érdeklődni : terhelik-e s mily összegű adó és illeték a kérdéses ingatlanokat. A 83. §-hoz. A kataszteri tiszta jövedelemnek telekkönyvi kitüntetését az egész országra kiterjedő hatállyal az 1886 : XXIX. t.-c. 3. §-ának utolsó előtti I)-kezdése, de csakis az emiitett törvény szerint szerkesztendő telekkönyvi betétekre nézve rendelte el. A telekkönyvi betétek A. lapján a kataszteri tiszta jövedelemnek beírására külön (5.) rovat szolgál. Ezeknek az adatoknak a telekkönyvi betétekbe felvétele, a telekkönyvi betét A. lapját olyan adattal bővítette, amely a telekkönyv rendeltetésével összefüggésben nincs s nem indokolja a telekkönyvi betéteknek a földadókataszteri munkálatokkal szükséges összhangja sem, mert a kataszteri tiszta jövedelemre csak az adókivetés céljaira van szükség, de nem egyszersmind a telekkönyvi forgalom és a földrészleteknek azonosítása céljára is. A Tkr. 51. §-a és 52. §-nak g) pontja gondoskodik arról, hogy egyrészt a telekkönyvi földrészletnek megfelelő ingatlan a természetben megtalálható (azonosítható) legyen, mikor az A. lapon a helyrajzi számon s a területi adatokon felül az ingatlan tárgyi ismertető jeleire vonatkozó adatokat (mívelési ág, fekvési hely vagy dűlő neve, építmény, stb.) is feltünteti, másrészt gondoskodik arról is, hogy az ingatlan forgalmi értéke meghatározhatásának érdekében a B. lapon kérelemre a vételár s a becsérték feltüntettessék. E szerint a kataszteri tiszta jövedelem telekkönyvi feltüntetésére a föld forgalmi értéke meghatározása szempontjából sincs szükség. És különben is ezeket az adatokat a kataszteri birtokívekből pontosabban meg lehet állapítani, mint a telekkönyvi betétekből, amelyekben az időközi változásokat rendszerint nem tüntetik fel. De a hitelt nyújtó pénzintézetek szempontjából sincs szükség a kataszteri tiszta jövedelemnek a telekkönyvi betétekben kitüntetésére, mert a pénzintézetek a hitel folyósítása előtt a telekkönyvi másolaton felül a hitelt kérő által a kataszteri birtokív hiteles másolatát is megszereztetik, sőt gyakran külön becslést is kívánnak. Hozzájárul még ehhez, hogy a Tkr. 51. §-ának végbekezdése szerint a birtokállási lap (A.) a «birtokrészletek külső ismertető jeleinek, minőségeinek és előadott termékeinek valóságáért nem kezeskedik.» A kataszteri tiszta jövedelem pedig nem tartozik az ingatlan tárgyi ismertető jeleihez s így tere nyílik annak a felfogásnak, hogy ez adat a telekkönyvi betétben a publica fides alá esik, holott ez már csak azért sem állhat,» mert az 1886 : XXXIX. t.-c. 75. §-ának b) pontjában kapott azzal a felhatalmazással, hogy a kataszteri tiszta jövedelmekben a telekkönyvi betétek szerkesztése után beállott változásoknak az eredetileg bejegyzett adat kiigazítása útján a telekkönyvi betétekben keresztülvezetése iránt rendelettel intézkedjenek, az igazságügyi és pénzügyminiszterek nem éltek azért, mert erre a gyakorlatban szükség nem volt és nincs. A kataszteri tiszta jövedelemnek a telekkönyvi betétekben feltüntetése még azt a célt sem szolgálja, hogy amikor valamely ingatlan árverésre kerül, a telekkönyvben feltüntetett kataszteri tiszta jövedelem legalább a kikiáltási ár megállapítására legyen alap ; a kikiáltási árat ugyanis az adó- és értékbizonylat vagy a becslés adatai alapján állapítják meg. Minthogy a kataszteri tiszta jövedelemnek a telekkönyvi betétekben is feltüntetése ezek szerint a telekkönyv rendeltetésével összefüggésben nincsen, arra a föld forgalmi értékének meghatározása, a közhitel érdeke s az ingatlanvégrehajtás szempontjából egyáltalában nincs szükség, ezzel szemben ennek a telek-