Felsőházi irományok, 1927. XIII. kötet • 420-473. sz.
Irományszámok - 1927-420
s 420. szám. Melleidet a 420. számít irományhoz. Indokolás „az Észtországgal Tallinnban 1929. évi november hó 17. napján kötött békéltető eljárási és választott bírósági szerződés becikkelyezéséről" szóló törvényjavaslathoz. A magyar és észt nemzetek között mindig barátságos viszony állott fenn, melyhez a rokonságnak mindkét nemzet közvéleményében élő tudata is hozzájárult. A két nemzet között fennálló meleg rokonszenv folytán mintegy önként felmerült az a gondolat, hogy a közöttük netán előforduló vitákat barátságos úton rendezzék. Ezt a célt szolgálja a törvényjavaslatban foglalt békéltető eljárási és választott bírósági szerződés, amelyet mindkét ország közvéleménye örömmel üdvözölt. A szerződés tartalmát a következőkben ismertetem. A leglényegesebb rendelkezéseket a szerződés 1. és 12. cikkei tartalmazzák. Az első cikkben a felek arra kötelezik magukat, hogy a köztük felmerülő bármely természetű és diplomáciai úton megfelelő időn belül meg nem oldható vitás kérdéseket, kivéve azokat, amelyek a szerződés megkötését megelőzőleg felmerült vitás kérdésekből származnak, vagy amelyeknek megoldására nézve a felek között már érvényben lévő egyezmények különös eljárást írnak elő, békéltető eljárás, illetőleg adandó esetben választott bírósági eljárás alá bocsátják ; a 12. cikk szerint pedig abban az esetben, ha a békéltetés nem jön létre és jogi természetű vitáról van szó (a jogi természetű viták fogalmát a szerződés a hágai Állandó Nemzetközi Bíróság Szabályzatának 36-ik cikkében foglalt felsorolással egybehangzóan állapítja meg) az ügy döntés végett a szerződő felek bármelyikének kívánságára választott bírósági eljárás alá bocsátandó. Ami a békéltető, illetve választott bírósági eljárás módozataira vonatkozó részleteket illeti, ezek főbb vonásokban a következők : A békéltető eljárást a szerződés 3—11. cikkei szabályozzák. A békéltetést a felek esetenként alakítandó háromtagú bizottságra bízzák. Ebbe a bizottságba a felek saját állampolgáraik közül egy-egy biztost jelölnek ki, a bizottság elnökét pedig közös megegyezéssel harmadik hatalmak állampolgárai közül választják.
