Felsőházi irományok, 1927. XIII. kötet • 420-473. sz.

Irományszámok - 1927-430

430. szám. 141 lásnak legyen helye. Mindazonáltal, ha a bíróság valamely félnek vagy az ügyvédnek meghallgatását a tényállás tisztázása végett mégis szükségesnek tartja, ezt elrendelheti. Az előadottaknál fogva az eljárás szünetelését a fellebbezési eljárásban nem lehet olykép szabályozni, mint azt a Pp. 475. §-a teszi. A Pp. 475. §-a szerint ugyanis a felek kölcsönös megegyezéssel minden ok nélkül is szüneteltethetik az ügyet. Már az elsőfokú bíróságnál is ez a rendelkezés némileg ellentétben van a Pp. 238. §-ával, amely szerint a határnap az ügy kikiáltása előtt csak akkor napolható el, ha a fél nyomban valószínűvé teszi, hogy. a határnapon való megjelenésben fontos ok gátolj a, es a Pp. 239. §-ával, amely szerint a tárgyalás elhalasztása csak fontos okból bírósági határozattal történhetik meg. Az elsőbíróságnál a szünetelésnek ez a szabályozása csak azért indokolt, mert a Pp. 446. §-a szerint a felek közös megegyezéssel úgy is elérhetik az ügy szünetelését, hogy a perfelvételi vagy a tárgyalási határnapon nem jelennek meg, ami következménye annak, hogy a felek közreműködése nélkül a bíróság a tárgyalást nem tarthatja meg. Hogy azonban az eljárás szünetelése még itt is ellenkezik a törvény ama céljával, hogy az eljárás lehetőleg gyorsan befejezést nyerjen, az kitűnik abból, hogy a feleket attól vissza akarja tartani azzal, hogy az eljárás folytatása iránti kérelemre hosszabb határidőt tűz, mégpedig a perrendtartásban e célból eredetileg két hónapot, amely határidőt az 1925 : VIII. t.-c. 15. §-a négy hónapra emelt föl. Máskép van ez a fellebbezési eljárásban. A törvényjavaslat azért módosítja a fellebbezés eljárás szerkezetét olyképen, hogy az eljárás súlypontja az iratokon legyen, mert ezzel lehetővé kívánja tenni, hogy a bíróság az ítéletet vagy legalább a bizonyítást elrendelő végzést lehetőleg az első tárgyaláson hozza meg. Az ügy tanulmányozásával és az előadói előterjesztés tervezetének előkészítésével járó bírói munka nagyrészt kárbaveszne és a tárgyalások beosztását károsan befolyásolná, ha a felek minden fontos ok nélkül a híróság által kitűzött tárgyalási határnap mellőzésével valamely tetszésszer in ti későbbi határnapra tolhatnák el a tárgyalást. Hozzájárul ehhez, hogy a fellebbezési tárgyaláson a javaslat szerint a felek közreműködése nem is nélkülözhetetlen, nem volna tehát indokolt, hogy ők szünetelési kérelemmel a bíróság ügymenetét zavarják. Egyességi tárgyalásokra a feleknek elég idejük volt a fellebbezési tárgyalásig, és ha tudják, hogy a fellebbezési tárgyalás határnapjának kitolása nem tőlük függ, jobban fognak sietni az egyesség megkötésével. Mindazonáltal a javaslat nem kívánja a fellebbezési eljárás szünetelését egyáltalában kizárni, hanem csak a szükséghez képest megszorítani. Először is nem tekinti e célból elegendőnek a felek kölcsönös megegyezését, hanem bírói engedélytől teszi azt függővé. A felek eziránti kérelmüket kellően indokolni és kellő időben kötelesek előterjeszteni, mégpedig ez utóbbit azért, hogy a bíróság ügymenete a tárgyalás kiesésével ne szenvedjen hátrányt és a tárgyalás előkészítése körül a bíróság ne végezzen hiábavaló munkát. Ilyen feltételek mellett a bíróság egyszer engedélyt adhat az eljárás szünetelésére. A 35. §-hoz. A Pp. 513. §. 2. bekezdése szerint szóbeli tárgyalás kitűzése nélkül nyilvános előadás útján kell elintézni a járásbíróság ítélete elleni fellebbezést, ha a per tárgyának értéke bizonyos összeget meg nem halad, amelyet az 1925 : VIII. t.-c. 55. és 59. §-a alapján az igazságügyminiszter rendelettel állapít meg. A 24. §. indokaiban felhozottaknál fogva a per tárgyának értéke helyébe itt is az ott körülírt fellebbezési érték lép.