Felsőházi irományok, 1927. XIII. kötet • 420-473. sz.

Irományszámok - 1927-430

430. .szám 127 miatt pénzbírság alkalmazásának megengedése is alkalmas arra, hogy ily indítványt csak komoly okból terjesszenek elő (91. §.). A perszakok csökkentése terén nagyjelentőségű lépést tett már az 1921 : XXIX. törvénycikk, amikor a vádirat ellen intézhető kifogás rendszerét az egyesbírósági eljárásból kiküszöbölte. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ez intézkedés semmi­féle hátránnyal nem járt és célját elérte, amennyiben az eljárás gyorsításához jelen­tékenyen hozzájárult. Ezt a rendszert kívánja a javaslat kiterjeszteni a bűnügyek egész területére, tehát a törvényszék tanácsa elé tartozó bűncselekmények miatt folyamatba tett ügyekre is, természetesen azokkal a rendelkezésekkel együtt, amelyek lehetővé teszik, hogy előreláthatóan célra nem vezető vád esetében a fő­tárgyalást mellőzni lehessen, magánvád esetében pedig a bíróság minden esetben ellenőrizhesse, hogy a vád komolysága elegendő-e a terheltre kétségtelenül nagy hátrányt jelentő nyilvános főtárgyalás elrendeléséhez (100. §.). A perorvoslatok kellő határok közé szorítása terén az 1928 : X. törvénycikk tört utat az egyesbírósági ügyekben hozott másodfokú ítéletek ellen használható semmisségi panasz korlátozásával. A javaslat a járásbírósági eljárásban is szűkebb korlátok közé szorítja a perorvoslatok használatát azzal, hogy a fellebbviteli bíró­ság ítélete ellen további perorvoslatot egyáltalában nem enged. A jogegység érde­kében használható per orvoslat elegendő biztosítékot nyújt az esetleges súlyosabb természetű bírói tévedések ellen és az ítélkezés egyöntetűségének megóvására elegendő eszköz (111. §.). A bűnvádi eljárás komolyságának fokozása és a felesleges perszakok kiküszö­bölése már egymagában is a bírói munka csökkenését idézi elő. E mellett azonban a javaslat olyan újításokat is honosít meg, amelyek közvetlenül a felesleges bírói munka csökkentésére irányulnak a nélkül, hogy az elintézés alaposságát érintenék. Ilyen irányú intézkedés elsősorban a kir. törvényszék, mint egyesbíróság hatás­körének kiterjesztése (90. §.). A bírói munka gazdaságosabb kihasználása érdeké­ben továbbfejleszti a javaslat azt a rendszert is, mellyel az 1928 : X. törvénycikk a tárgyalási jegyzőkönyv és az ítélet kellékeit egyszerűsítette. Ezt a rendszert kiterjeszti a javaslat a járásbírósági eljárásra, másfelől pedig az említett körön túl is általában rövidebbé teszi az írásba foglalt ítéletet és ezzel nemcsak felesleges bírói munkát szüntet meg, de egyúttal az ítélet áttekinthetőségét is növeli. Tovább­fejleszti a javaslat az 1921 : XXIX. törvénycikket annyiban is, hogy a tettenkapás esetére engedett közvetlen tárgyalást minden olyan egyesbírósági ügyre kiterjeszti, mely egyszerűségénél fogva alkalmas arra, hogy a legkisebb mértékre csökkentett előkészítés után nyomban a bíróság érdemleges megítélése alá kerüljön. Ily ügyek­ben a tárgyalás menetét és módját is úgy szabja meg a javaslat, hogy az ügynek gyors és megnyugtató befejezését minél inkább biztosítsa. Olyankor is azonban, amikor a tárgyalást nem lehet nyomban megtartani, az előkészítő eljárásnak a leg­rövidebbnek kell lennie a javaslat szerint, ha az ügy természete megengedi, s ilyen ügyekben a kir ügyészség minden formaság mellőzésével indítványozhatja a tár­gyalás kitűzését (96. és 97. §.). Munkamegtakarításra irányuló újítás a főtárgyalás elnapolásának és félbeszakításának rendszerint csak a megjelentek kihallgatása után való megengedése és ezzel kapcsolatban a főtárgyalás megismétlésének az eddiginél szélesebb körben mellőzése (103. §.), továbbá a felsőbíróságoknál a tanács­ülési elintézés kiterjesztése (104. §. és 105. §.). Kizárólag a járásbírósági eljárásra tartozik az a nagymértékű egyszerűsítés, melyet a javaslat a büntetőparancs intéz­ménye tekintetében állapít meg. Eltérően a hatályos jogtól, a büntetőparancs kibocsátásának egyetlen feltétele a javaslat szerint az, hogy a bíróság a feljelentés alapján arról legyen meggyőződve, hogy pénzbüntetésnél súlyosabb büntetést nem kell kiszabni. Ezzel az egyszerűsítéssel el lehet érni, hogy a kisebb jelentőségű járásbírósági bűnügyeknek az eddiginél jóval nagyobb hányada legyen elintézhető

Next

/
Oldalképek
Tartalom