Felsőházi irományok, 1927. XIII. kötet • 420-473. sz.

Irományszámok - 1927-430

430. szám. 121 A bűnügyi költséget ily esetben a vádlott kötejes megtéríteni. E §. rendelkezései a katonai büntető bíráskodásban nem nyernek alkalmazást. A szigorított dologházi őrizet legrövidebb tartamának értelmezése. 126. §. Az 1928 : X. t.-c. 36—38. §-ainak rendelkezéseihez képest megrögzött bűntettesként jogerősen szigorított dologházba utalt elítélten, — akár polgári, akár katonai bíróság részéről kiszabott — határozott tartamú szabadságvesztésbüntetést végrehajtani nem lehet. A bíróság, ha tudomása van arról, hogy az ily szabadságvesztésbüntetést még nem hajtották végre, abban az ítéletben, amelyben az elítéltet szigorított dologházba utalja, az összes ily szabadságvesztésbüntetéseket megjelölve hatályon kívül helyezi s a szigorított dologházi őrizet legrövidebb tartamát (1928 : X. t.-c. 39. §.) ennek a körülménynek is figyelembevételével állapítja meg. Az előbbi bekezdésben foglalt általános szabályt alkalmazza a bíróság az 1928 : X. t.-c. 40. §-a alapján abban az esetben is, ha az előbbi bekezdésben említett körülményről a bíróság ítéletének meghozása után szerez tudomást, vagy ha ezt a szabályt más okból nem alkalmazták. A szigorított dologházi őrizetnek az ítéletben meghatározott legrövidebb tartama azon a napon kezdődik, amelyen az ítélet jogerőre emelkedett s ezt a tartamot sem előzetes letartóztatásban sem vizsgálati fogságban töltött idő alapján sem más alapon megrövidíteni nem lehet. Sérelemdíj megállapítása pengőben. 127. §. A Bp. 589. §. 2. bekezdésében említett sérelemdíj összege kétezer pengőig terjedhet. Felsőházi iromány. 1927-1932. XIII. kötet. Negyedik fejezet. Vegyes rendelkezések. 128. §. Az 1912 : LIV. t.-c. 70. §-a 1. bekezdésének 1. és 2. pontjában felhozott eseteken felül a kir. Kúriának jogegységi tanácsa dönti el a vitás elvi kérdést akkor is, ha : 1. a kir. Kúria valamelyik tanácsa elvi kérdésben eltérni kíván a kir. Kúriának korábban hozott ugyanazt az elvi kérdést eldöntő, de a hivatalos gyűjteménybe fel nem vett határozatától és határozatának meghozatala előtt az elvi kérdésnek jogegységi határozattal való eldöntését szükségesnek tartja, 2. akár a kir. Kúria, akár valamely más rendes bíróság (1928 : XLIII. t.-c. 2. §.) elvi kérdésben valamely más korábban hozott jogerős rendes bírósági határozattól eltérő jogerős határozatot hozott, és a kir. Kúria elnöke vagy az igazságügyminiszter a vitás elvi kérdés egyöntetű eldöntésének biztosítását jövőre szükségesnek tartja. 129. §. Az 1912 : LIV. t.-c. 72. §-át a következő rendelkezés egészíti ki : A kir. Kúria tanácsának elnöke felfüggesztheti az ügy elintézését akkor is, ha a kir. Kúria tanácsa elvi kérdésben eltérni kíván a kir. Kúria ugyanazon vagy más tanácsának határozatától, habár az nincs is a hivatalos gyűjteménybe felvéve. 130. §. Az igazságügyminiszter a kir. törvényszékek és a kir. járásbíróságok törvénykezési szünidejét rendelettel szabályozhatja. 131. §. Az ügyvédi rendtartást tárgyazó 1874 : XXXIV. t.-c. 38. §-át a következő rendelkezés egészíti ki : Az az ügyvéd, aki az «"ügyvédek lajstromába való felvétel előtt ítélőbíró, kir. ügyész vagy más köztisztviselő volt, hivatali működésének megszűntétől számított három éven át nem képviselhet feleket az előtt a bíróság vagy hatóság előtt, amelynél mint bíró vagy tisztviselő működött, illetőleg, 16