Felsőházi irományok, 1927. XIII. kötet • 420-473. sz.
Irományszámok - 1927-430
430. szám. 117 Törvényszéki ügynek járásbíróság elé terjesztése. 110. §. Ha a kir. ügyészség arról van meggyőződve, hogy a kir. törvényszék mint egyesbíróság hatáskörébe utalt bűncselekmény miatt egy évnél hoszszabb tartamú szabadságvesztésbüntetés előreláthatólag nem lesz kiszabható s az elkövetés helye a kir. törvényszék székhelyén levő kir. járásbíróság területén kívül esik, a kir. ügyészség az elkövetés helye szerint illetékes kir. járásbíróságnál indítványozhatja a tárgyalás kitűzését és megtartását ; ily ügyben az elsőfokú ítélet meghozataláig a járásbírósági eljárás szabályait kell alkalmazni. A perorvoslatra nézve azok a szabályok irányadók, amelyek a kir. törvényszék mint egyesbíróság ítéletére vonatkoznak. A vádirat elleni kifogás mellőzése. 111. §. A kir. tö vény szék mint egyesbíróság hatáskörébe nem utalt bűnügyekben a vádirat ellen kifogásnak csak abban az esetben van helye, ha a vád tárgya hamis tanuzás, hamis eskü (Btk. XII. Fejezet), hamis vád (Btk. XIII. Fejezet), szemérem elleni bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet N , gyermekölés (Btk. 284. §.), magzatelhajtás (Btk. 285. és 286. §.), zsarolás (Btk. 350—353. §.\ hűtlen kezelés (Btk 361—363. §.), csalás (Btk. XXXI. Fejezet), okirathamisítás (Btk. XXXII. Fejezet), hivatali vagy ügyvédi bűntett vagy vétség (Btk. XLII. Fejezet). A Bp. 256. §-ának utolsó bekezdése hatályát veszti. Az első bekezdésben fel nem sorolt bűncselekmény esetében a vádló a vádiratot a tanács elnökénél nyújtja be, tekintet nélkül arra, hogy vizsgálat volt-e vagy nem. Ily ügyben a vádirat elintézése a következő szabályok szerint történik : A vádiratot a főtárgyalás napjának kitűzésével egyidejűleg kell a terhelttel közölni. Jogában van a terheltnek a vádirat minden pontja ellen írásban — a Bp. 257. §-ának 2. bekezdésében meghatározott keretben — észrevételeket tenni és a főtárgyalás megtartására hivatott bíróság elé terjeszteni. A bíróság akár az észrevételek alapján, akár anélkül is hivatalból — utóbbi esetben főtárgyalás kitűzésének és a vádirat közlésének mellőzésével, — amennyiben szükségesnek látja, a felek meghallgatása után a Bp. 264. §-ának 1—6. pontjai esetében a vádiratot a Bp. 264. §-ának rendelkezései értelmében elutasítja és az eljárást végzéssel megszünteti ; a Bp. 262., 263. és 265. §-aiban felsorolt esetekben pedig az ott említett határozatokat hozza. Ha a vádiratot benyújtották, a fogvalevő terheltnek további fogvatartása vagy szabadlábrahelyezése felől, úgyszintén a szabadlábon volt terheltnek előzetes letartóztatásba vagy vizsgálati fogságba helyezése felől a főtárgyalás megtartására hivatott bíróság határoz. A Bp. 267. §-ának 2. bekezdésében foglalt rendelkezés az így elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás vagy vizsgálati fogság tartamára is irányadó. Ha a vádiratot magánvádló nyújtotta be? a bíróság akkor is, ha a terhelt nem terjesztett elő észrevételeket, hivatalból köteles megvizsgálni, hogy az ügyben nem kell-e a jelen §. 6. bekezdése értelmében határozatot hozni. Rágalmazás vagy becsületsértés vádja esetében a terhelt a vádirat ellen irányuló észrevételekben nevezheti meg legkésőbben azt a személyt, akinek sajtójogi felelősségrevonása az ő felelősségét kizárja. A Bp. 572. §-ának 1. bekezdése hatályát veszti. A főtárgyalási jegyzőkönyv és az ítélet egyszerűsítése. 112. §. Az ítéletben mellőzni kell oly körülményeknek leírását, amelyek
