Felsőházi irományok, 1927. XIII. kötet • 420-473. sz.
Irományszámok - 1927-430
430. szám. Ill végrehajtható kiadmányra egyebekben megfelelően állanak a 62. és a 63. §. rendelkezései azzal az eltéréssel, hogy amikor a jelen §. szerint a biztosítási végrehajtást végrehajtható kiadmány alakjában el lehet rendelni : a kiadmányok bemutatását biztosítási végrehajtás iránti kérelemnek kell tekinteni. 86. §. Az 1881 : LX. törvénycikknek az 1912 : LIV. t.-c. 54. §-ával módosított 237. §-a alapján elrendelhető zárlat szempontjából perindításszámba megy a követelésnek fizetési meghagyással történt érvényesítése is. 87. §. Az 1874: XXXV. t.-c. 112. §-a a következő bekezdéssel bővül : Abban az esetben, ha közjegyzői okirat alapján csak a perre illetékes járásbíróság területén levő telekkönyvezett ingatlanra vagy telekkönyvbe bejegyzett jogra kérnek végrehajtást : a végrehajtási kérvényt a kir. járásbírósághoz mint telekkönyvi hatósághoz kell intézni és ez határoz a végrehajtás elrendelése tárgyában. Az ilyen végrehajtásnak megszüntetése, korlátozása vagy felfüggesztése iránti pert annál a járásbíróságnál kell megindítani és folytatólagos végrehajtást vagy más ingatlanra végrehajtást annál a járásbíróságnál kell kérni, amelynek telekkönyvi hatósága a végrehajtást elrendelte. 88. §. A bírósági végrehajtókról szóló 1871 : LI. t.-c. 15. §-ának 1. és 2. bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek : A bírósági végrehajtó a végrehajtási cselekményt csak abban az esetben köteles teljesíteni, ha a cselekmény foganatosításáért járó díjait és költségeit a végrehajtató előlegezte. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az árverés foganatosítására, külföldi megkeresés alapján foganatosítandó olyan végrehajtási cselekményre, melyet nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat szerint költségek előlegezése nélkül kell foganatosítani, végül a szegénységi jogon folytatott végrehajtás cselekményeinek a teljesítésére. A bírósági végrehajtó az előbbi bekezdésben meghatározott kivételes esetekben is követelheti napidíjának és utazási költségének előlegezését, ha cselekményt székhelyén kívül kell teljesítenie. Ha azonban nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat szerint a végrehajtató az ilyen díjat és költséget sem köteles előlegezni, vagy ha a végrehajtató szegénységi jogon vezet végrehajtást, ezeket az államkincstár előlegezi a végrehajtó részére. 89. §. Ha az 1912 : VII. t.-c. 26. §-a vagy az 1881 : LX. t.-c. 19. §-a alapján a végrehajtási kérvény és végzés második és további példányait a végrehajtatónak kell kiadni, e példányokat kézbesítés helyett ugyanazok szerint a szabályok szerint kell neki átadni vagy részére postára adni, amelyeket a jelen törvény 63. §-ának 5. bekezdése a végrehajtható kiadmány átadására vagy postára tételére megállapít. 90. §. Ha a végrehajtást bírósági tisztviselő foganatosítja, ugyanolyan díjak járnak, mint ha bírósági végrehajtó járt volna el. A napidíj és az utazási költség az eljáró tisztviselőt, a többi díjak az államkincstárt illetik. A 88. §. rendelkezései erre az esetre is állanak. III. Telekkönyvi ügyek. 91. §. Jelzálogjogot (aljelzálogjogot) huszonöt pengőt meg nem haladó követelés erejéig a telekkönyvbe nem lehet bejegyezni. Az első bekezdés rendelkezése nem akadályozza, hogy a királyi közjegyző részére a hagyaték leltározása és tárgyalása során végzett eljárásokért megállapított díj és kiadás erejéig a jelzálogjogot akár biztosítás, akár kielégítés céljára be lehessen jegyezni. A száz pengőt meg nem haladó követelés erejéig bejegyzett jelzálogjog ranghelyével rendelkezni nem lehet. 92. §. Köztartozás biztosítására, továbbá kielégítési végrehajtás során be-