Felsőházi irományok, 1927. XIII. kötet • 420-473. sz.

Irományszámok - 1927-430

430. szám. 109 akkor is, ha a hitelező a bírói letétből való kiutalványozás útján vagy közjegyző közreműködésével (1881 : LX. t.-c. 201. §.) kap kielégítést. 77. §. Az 1881 : LX. t.-c. 119. §. 2. bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek : Minden más követelést megelőzően kell sorozni a megtartott árverés kihirdetésével felmerült készkiadás öszszegét, az árverést foganatosító bírósági kiküldött díját és költségét, végül az árverési és a sorrendi tárgyalás jegyzőkönyvének illetékét. 78. §. Az 1881 : LX. t.-c. 121. §-a a következő rendelkezésekkel bővül : Ha olyan terményt foglaltak le, melynek piaci vagy tőzsdei ára van, a végrehajtást szenvedőnek jogában van azt készpénzért az egyedüli végrehajtató, vagy a kiküldött, vagy pedig az elsőfokú rendőrhatóság, kis- és nagyközségekben a községi elöljáróság közbenjöttével szabadkézből eladni. Ebben az esetben az eladási ár a piaci vagy tőzsdei ár 9

/

10 részénél kevesebb nem lehet. A vételárat joghatályosan csak a rendőrhatósághoz, községi elöljárósághoz, vagy a kiküldött kezéhez lehet megfizetni ; a fizetés alkalmával a vevő nevét és lakását be kell jelenteni. A rendőrhatóság vagy a községi elöljáróság a pénzösszeget a kiküldötthöz juttatja és igazolja a piaci vagy tőzsdei ár és a vételár összegét, a kiküldött pedig a hozzá kifizetett vagy elküldött vételárral az árverési vételárra fennálló szabályok szerint jár el. Ha a fizetés a kiküldöttnél történt : a piaci vagy tőzsdei árat és a vételárat a kiküldött igazolja. Három nap leteltével a kiküldött a bíróságnak a pénz bemutatása mellett jelentést tesz. A bíróság — ha az eladás és fizetés a §. rendelkezéseinek megfelel — az eladott ingóságokat a zár alól feloldja, a befizetett árral pedig az árverési vételárra vonatkozó szabályok szerint jár el. 79. §. Az 1881 : LX. t.-c. 140. §-a 2. bekezdésének első mondata hatályát veszti ; ennélfogva az ingatlanra kért végrehajtás elrendelése tárgyában hozott másodfokú végzés ellen használt felfolyamodásra is azok a szabályok állanak, amelyeket az 1912 : LIV. t.-c. 40. §-a 4. bekezdésének 2. és 3. mondata tartalmaz. 80. §. Az 1881 : LX. t.-c. 148. §-a a következő rendelkezésekkel bővül : Az árverésre kerülő ingatlan kikiáltási árának szakértői becslés útján való megállapítását a végrehajtást szenvedő, valamint az olyan hitelező is kérheti, akinek kérelme nélkül tűzték ki az árverést. Ezt a kérelmet az árverés határnapja előtt legalább 30 nappal kell előterjeszteni és a becslés költségét is előlegezni kell. Nem lehet a kérelemnek helyet adni, ha az árverési hirdetményben a vételár a bíróság által kinevezett szakértők véleménye alapján van meghatározva. A jelen §., valamint az 1908. évi XLI. t.-c. 22. §-a alapján kinevezett szakértőknek azt az értéket kell megállapítaniuk, amennyiért az ingatlant vagy az árverésre kerülő egyéb jogot az árverési feltételekben meghatározott kikötések mellett szabad kézből való eladás esetében a becslés idejében értékesíteni lehetne. Ha a szakértői becslés szerint a kikiáltási ásat fel kell emelni vagy le kell szállítani : a bíróság hivatalból módosítja (1881 : LX. t.-c. 165. §.) az árverési feltételeket. A jelen §. alapján folyamatban levő eljárásnak az árverés megtartására, az árverési feltételeket módosító bírói határozat ellen használt felfolyamodásnak a végzés foganatosítására halasztó hatálya nincs. Rendelkezései az 1881 : LX. t.-c. 176. §-a szerint kitűzött árverésre nem vonatkoznak. 81. §. Az 1881 : LX. t.-c. 153. §-ának 3. bekezdése úgy módosul, hogy az ingatlanra vonatkozó árverési hirdetményt a csatlakozónak kimondott végrehajtató részére, valamint az idézett §. c) pontjában megjelölt érdekeltek részére kézbesítés helyett hivatalból