Felsőházi irományok, 1927. XIII. kötet • 420-473. sz.

Irományszámok - 1927-430

102 430. szám. tekinteni és a Pp. 140—142. §-ai sze­rint kell elintézni. Ha a fél a szüksé­ges példányt be nem nyújtotta (50. §.), azt a félnek vissza kell adni a hiányzó példányoknak és az idéző végzés pél­dányainak (Pp. 134. §. 2. bek.) csa­tolása végett. A Pp. 591. §-ának utolsó bekezdése hatályát veszti. 52. §. A Pp. 595. §-át a következő rendelkezések egészítik ki : Az ellentmondást a fizetési megha­gyásnak kézbesítésétől számított tizen­öt nap alatt a fizetési meghagyást ki­bocsátó járásbíróságnál szóval vagy írásban kell előterjeszteni. Ez a tizenöt napos határidő záros, a lejárta után előterjesztett ellentmondást vissza kell utasítani. Az ellentmondási határidő lejártával az ellentmondással meg nem támadott fizetési meghagyásnak olyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek, ellene az általános szabályok szerint perújításnak van helye. Ha a követelésre tekintettel a járás­bírósági eljárásban az ügyvédi képvi­selet kötelező, az ellentmondásnak is ügyvéd ellenjegyzésével kell ellátva lennie. Erre az adóst a fizetési meg­hagyásban figyelmeztetni kell. Ha az ellentmondást ügyvéd ellen­jegy zi, abban az ellentmondó fél min­den olyan tényállítást, bizonyítékot és kérelmet köteles közölni, amelyet a szóbeli tárgyaláson előterjeszteni fog. Az ellentmondásnak előkészítő tartal­mára és az előkészítési kötelesség el­mulasztására a Pp. 203. §-a nyer alkalmazást. A Pp. 597. és 598. §-a, 600. §-ának 1. bekezdése, 603. §-ának 3. bekezdése és 604. §-a hatályát veszti Több adós­társ ellen kibocsátott fizetési megha­gyás esetében a Pp. 596. §-ának 2. be­kezdése és 599. §-ának utolsó bekez­dése csak a Pp. 80. §-ának esetében nyer alkalmazást ; a Pp. 601. §-a első bekezdésének 2. pontja pedig csak abban az esetben nyer alkalmazást, ha az ügyvédi képviselet nem kötelező. Meghagyás váltó, kereskedelmi utalvány, kötelező jegy és csekk alapján. 53. §. A Pp. 612. §-ának 2. bekezdé­sét a következő rendelkezés egészíti ki : A kifogásnak a járásbírósági eljárás­ban is a tárgyalás előkészítésére kell szolgálnia abban az esetben, ha a ki­fogást ügyvéd ellenjegyzi. Eljárás házassági perekben. 54. §. A Pp. 643. §-ának 1. bekez­dését a következő rendelkezés egé­szíti ki : A meghatalmazáson az aláírásnak vagy kézjegynek bíróilag vagy köz­jegyzőileg hitelesítve kell lennie (Pp. 317. §-a 1. bekezdésének 3. pontja); ha azonban a házasfél járásbíróság vagy közjegyző székhelyén kívül lakik, alá­írását vagy kézjegyét a községi elöljáró­ság is hitelesítheti, az e törvény hatá­lyosságának területén kívül kiállított meghatalmazáson pedig az aláírásnak vagy kézjegynek magyar külképviseleti hatóság hitelesítésével kell ellátva lennie. 55. §. A Pp. 644. §-ának 3. bekez­dése helyébe a következő rendelkezés lép : Jogában áll az iratokat megtekin­teni, a hozandó határozatra nézve in­dítványt tenni és a házasság fenn­tartása érdekében tényeket és bizo­nyítékokat felhozni, valamint fellebb­vitéllel élni. A Pp. 644. §-át a következő rendel­kezések egészítik ki : Megtámadó, bontó és válóperekben a bíróság a keresetlevél elintézésekor a székhelyén lakó ügyvédek közül há­zasságvédőt rendel ki, aki a kir. ügyész­nek a házasság fenntartása érdekében tények és bizonyítékok kinyomozásá­ban segítségére van. Evégből jogában van az iratokat megtekinteni és a tár­gyaláson, amelynek határnapjáról őt is értesíteni kell, megjelenni és felszó­lalni. Az ítélet ellen fellebbvitellel nem élhet. A házasságvédő költségeiben a per­vesztes felet marasztalni kell. A költ­•

Next

/
Oldalképek
Tartalom