Felsőházi irományok, 1927. XII. kötet • 389-419. sz.

Irományszámok - 1927-392

86 392. szám. országgyűlési képviselőválasztói jogra megállapított feltételeknek megfelel, ha legalább hat év óta egyfolytában lakik a székesfőváros területén. Ezek a rendelkezések tehát — miután sem az eddigi állapottól, sem a fentebb hivatkozott törvényben foglaltaktól eltérő rendelkezést nem tartalmaznak — ez alkalommal indokolásra vagy magyarázatra nem szorulnak. A 14. §-hoz. A választhatóságot a javaslat az 1924 : XXVI. t.-c. 3. §-ának és az 1929 : XXX. t.-c. 7. §-ának vonatkozó rendelkezéseivel teljesen egybehangzóan szabályozza, ennek a §-nak rendelkezései tehát nem szorulnak indokolásra. A lő. §-hoz. Tekintettel arra, hogy a bizottsági tagokat hat évi megbízatással választják, a választók névjegyzékét hat évenkint kell összeállítani. A választói névjegyzéknek évenkinti összeállítása vagy kiigazítása teljesen felesleges, és csak indokolatlan munkatöbbletet és tetemes anyagi terhet jelentene a törvényhatóságra. Miután súlyt helyezek arra, hogy mindazok, akik a törvényhatósági választójogra megállapított kellékeknek megfelelnek, valamennyien bele is kerüljenek a választói névjegyzékbe, viszont jogosulatlanok abba bele ne kerülhessenek, szükségesnek tartom, hogy a választók névjegyzéke — az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékétől teljesen függetlenül — önállóan készüljön. A névjegyzék csak úgy lehet tökéletes, ha a választókat hozzáértő szakemberek irányítása mellett — hivatali esküt tett hatósági biztosok álta) végzett, házról-házra járva gyűjtött megbízható adatok alapján — egy külön e célra szervezett nyilvántartó hivatal írja össze. Ezt a nyilvántartó hivatalt legcélszerűbb, legkézenfekvőbb és leggazdaságosabb a székesfőváros statisztikai hivatalának keretében megszervezni. A statisztikai hivatalnál rendelkezésre álló adatok ugyanis nagyban megkönnyítik és meggyorsítják a névjegyzékek összeállításánál szükséges tennivalók tervszerű és céltudatos elvégzését. Szükséges azonban, hogy ennek a nagy munkának egyöntetű irányítása és vezetése egy kézben összpontosuljon. Ebből a célból és az önkormányzati érdekeknek szem előtt tartásával legcélszerűbbnek tartottam ezt a feladatot a székesfőváros polgármesterére bízni, aki, mint a székesfőváros közönsége bizalmának a letéteményese, véleményem szerint a leghivatottabb ennek a feladatnak ellátására. A (?) bekezdés — az 1925 : XXVI. t.-c. 50. §-ának (i) és (2) bekezdéseiben is részben feltalálható — olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelynek célja az, hogy a törvényhatósági választójog kellékeinek igazolása az érdekelt választópolgárok minden anyagi megterhelése nélkül történhessék. Az itt lefektetett főbb irányelveken túlmenően a választók összeírásának és a névjegyzék elkészítésének részletes szabályait, az egyöntetű eljárás és a tervszerűség érdekében, rendeletben kell megállapítani, miután az eljárási rendelkezések körültekintő és elkerülhetetlenül terjedelmes megállapítása nem mellőzhető ; azonban a törvény szövegében — már csak nagy terjedelme miatt sem — foglalhat helyet. A §. többi része — az 1929 : XXX. t.-c. 11. §-ában foglaltakkal lényegben megegyezően — a névjegyzék összeállításának időpontjára, közszemlére tételére és az ellene használható jogorvoslatokra vonatkozó olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek magyarázatra nem szorulnak, és céljuk az, hogy a választópolgároknak jogorvoslatot biztosítson ama sérelmek ellen, amelyek őket — a névjegyzék összeállításával kapcsolatosan érhetik. A 16. §-hoz. Az összes választók közül való választás választókerületekben, és ezeken belül szavazókörökben fog történni. Az egyes közigazgatási kerületek lakóik érdekközössége révén külön egységekké összeforrott részei a városnak, amelyek mindenike érdekeinek egyedüli érvényesülésére tarthat számot. Ez teszi