Felsőházi irományok, 1927. XII. kötet • 389-419. sz.

Irományszámok - 1927-392

392. szám. 69 seggel járó állást nem vállalhatnak, nem vehetnek részt sem közvetlenül, sem közvetve olyan vállalat ügyvitelében, amely a székesfővárossal bárminő viszonyban van, kivéve ha őket maga a székesfőváros rendeli ki. Egyebekben a tisztviselők mellékfoglalkozására az 1929 : XXX. t.-c. rendelkezései érvényesek A tisztviselők és a törvényhatósági bizottsági, illetőleg intézőtanácsi tagok, a cselekvésük vagy mulasztásuk által okozott károkért felelősséggel tartoznak, ha az okozott kár szabályszerű jogorvoslattá elhárítható nem volt. Nem tartozik kártérítéssel a tisztviselő, ha felettes hatóságának rendeletére járt el. Ilyen esetben a felettes hatóságra hárul a kártérítési felelősség. Közpénzek kezeléseért elsősorban a pénzkezelők, azután a felügyeletre hivatottak felelősek. A kártérítési kereset megindítására, a konok perlekedőknek 1.000 P-ig terjedhető pénzbírsággal büntetésére, továbbá a fegyelmi és a büntetőjogi felelősség kimondására vonatkozó rendelkezésekkel záródik a törvényjavaslat II. része. A III. rész „A székesfőváros háztartása-''ró szól. A vagyonról szóló általános rendelkezés és a vagyonleltárra vonatkozó szabályok megállapítása után kimondja a törvényjavaslat, hogy az ingatlanokat rendesen haszonbérbe, illetőleg bérbe keh adni, a hasznothajtó jogokat pedig, rendszerint házikezelésben kell tartani. A pénzkészleteket gyümölcsözőleg kell elhelyezni azoknál a pénzintézeteknél, amelyeket az ntézőtanács a költségvetési év végén névszerinti szavazással megjelöl. A székesfőváros kiadásait : a) vagyonának jövedelméből, b) illetékekből, vámokból, hely pénzekből, díjakból, c) az állami adók után kivetett községi pótadókból, d) önálló városi adókból fedezi. * A székesfőváros a kezelése alatt álló pénztárakból, alapokból intézetek és üzemek készpénzvagyonából a szokásos betéti kamatláb fizetése mellett az intézőtanács engedélyével 5CO.C0O pengőt meg nem haladó összegű előleget vehet fel. Megállapítja a törvényjavaslat, hogy a költségvetést a költségvetési évet megelőző év augusztus havának végéig kell elkészíteni és azt a törvényhatósági bizottság a költségvetést megelőző év november hó 15-éig köteles megállapítani. A költségvetés végrehajtásáért a polgármester felelős. Az egyes fejezetek között hitelátruházásnak nincs helye, csupán ugyanannak a fejezetnek címei, vagy rovatai között engedhet hitelátruházást a törvényhatósági bizottság. A költségvetési év folyamán előre nem látott körülmények miatt felmerült rendkívüli kiadásokra póthitelt kell kérni, A székesfőváros háztartásáról, ideértve az alapokat, intézeteket, közműveket, közintézményeket, üzemeket is, évenként zárószámadást és vagyomnérleget kell készíteni. A törvényhatósági bizottság a zárószámadást, vagyonmérleget, ha azok ellen kifogása nincs, megállapítja és a felelős számadóknak a felmentést megadja. Ellenkező esetben kimondja a felelősséget s annak érvényesítése céljából intézkedik. Kimondja a törvényjavaslat, hogy a pénzeket és egyéb értékeket kezelők eljárásukért felelősek és a kezelésről a polgármester vagy az intézőtanács kívánságára bármikor számot adni kötelesek. A felelős számadó pénzkezelését a főszámvevő évközben többször, a zárószámadásokat pedig az év végén megvizsgálni köteles A felelős számadó, amennyiben az intézőtanács felelősségét kimondja, a közigazgatási bírósághoz élhet panasszal. A székesfővárosi intézetek, közintézmények és közművek szervezetét és kezelésének módját szabályrendelet állapítja meg, amelyben az említett intézményeknek kötelező használatát és ennek feltételeit meg lehet állapítani. A közint'fények és közművek javára szabályrendeletileg járulékot lehet kivetni esősorban az érdekelt ingatlantulajdonosok terhére. Üzemeket meghatározott rendeltetéssel a székesfőváros törvényhatósági bizottsága létesíthet és