Felsőházi irományok, 1927. XII. kötet • 389-419. sz.

Irományszámok - 1927-392

392. s z ám. 57 pesti Közlönyben haladéktalanul köz­hírré teszi, és az. országgyűlésnek be­jelenti. (3) A feloszlató minisztériumi rende­let ellen — közhírré tételétől számított 30 nap alatt — panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz azon címen, hogy a feloszlatás törvényes feltételei­nek egyike sem áll fenn. A panasznak a közigazgatási bíróság döntéséig ha­lasztó hatálya van, de a feloszlatott törvényhatósági bizottság közgyűlést nem tarthat. Ha a közigazgatási bíró­ság a panasz beérkeztétől számított hatvan nap alatt nem dönt, a törvény­hatósági bizottság közgyűlése egybe­hívható. (4) A polgármester a feloszlatást ki­mondó minisztériumi rendeletnek a Budapesti Közlönyben törtónt közzé­tételétől számított nyolcadik napra köteles a közgyűlést egybehívni annak elhatározása végett, hogy kíván-e a feloszlató minisztériumi rendelet ellen a közigazgatási bírósághoz panasszal élni. Ez a közgyűlés más tárggyal nem foglalkozhatik, és a panasz előterjesz­tése kérdésében hozzászólás nélkül, név­szerinti szavazással köteles határozni. Azok a bizottsági tagok, akik a tör­vényhatósági bizottságnak hivatali ál­lásuknál fogva vagy szakszerűség cí­mén tagjai, ebben a kérdésben nem sza­vazhatnak. A panasz előterjesztésének csak akkor van helye, ha azt a jelen­levő bizottsági tagok többsége elhatá­rozza és ha a panasz előterjesztésére a törvényhatósági bizottságban hivatali állásuknál fogva és szakszerűség címén helytfoglaló tagok figyelmen kívül ha­gyása mellett a törvényhatósági bizott­ság többi tagjai közül legalább 50 sza­vazott. (5) A közigazgatási bíróság a panasz felett soronkívül, de lehetőleg a panasz beérkezésétől számított 30 nap alatt köteles dönteni. (ß) A törvényhatósági bizottság fel­oszlatása esetében az új választást a feloszlatás közhírré tételétől, illetőleg ha a feloszlatást a közigazgatási bíró­Felsőházi iromány. 1927—1932. XII. kötet. ság előtt panasszal támadták meg, a közigazgatási bíróság ítéletének kelté­től számított hat hónap alatt, a legutolsó érvényes törvényhatósági vá­lasztói névjegyzék .alapján kell meg­tartani. Ha azonban a feloszlatás az újabb választástól számított egy év alatt ismét szükségessé vált, és azt ismét jogerősen kimondották, az új választást -— legfeljebb két évre —- el lehet halasztani. (7) Az újra megalakult törvényható­sági bizottság választott tagjainak megbízatása addig tart, ameddig a feloszlatott törvényhatósági bizottság tagjainak megbízatása tartott volna. (s) A törvényhatósági bizottság fel­oszlatása esetében a törvényhatósági tanács, a közigazgatási bizottság, az igazolóválasztmány és az üzemigaz­gatóságok régi összetételükben mű­ködnek mindaddig, amíg a törvény­hatósági bizottság új megalakulása után újjá nem alakulnak. (9) Az új törvényhatósági bizottság megalakulásáig, illetőleg a közigazga­tási bíróság döntéséig a törvényható­sági bizottság hatáskörébe tartozó ha­laszthatatlan ügyeket a törvényható­sági tanács intézi ; az 58. §. értelmében a törvényhatósági bizottság választása alá eső tisztviselők választására és új adók kivetésére azonban nem jogosult. (10) Ha a törvényhatósági tanács a működést megtagadja, vagy olyan magatartást tanúsít, amely e törvény szerint okul szolgálhat a törvényható­sági bizottság feloszlatására, a miniszté­rium kormánybiztost nevez ki, aki a törvényhatóság igazgatását, a (9) be­kezdésben megállapított korlátok kö­zött, a törvényhatósági tisztviselőkkel intézi. A törvényhatósági tisztviselők kötelesek az alkotmányos kormány által kiküldött kormánybiztosnak jogszabá­lyokkal nem ellenkező rendelkezéseit teljesíteni, és ezért őket a törvény­hatóság nem vonhatja felelősségre. (u) A törvényhatósági tanácsnak, illetőleg a kormánybiztosnak olyan intézkedései és határozatai ellen, ame­8

Next

/
Oldalképek
Tartalom