Felsőházi irományok, 1927. XII. kötet • 389-419. sz.
Irományszámok - 1927-392
392. szám. 39 előljáró helyettese az ilyen ügyet a kerületi elölj áró nevében intézi, intézkedése (határozata) hatályosság és az ellene használható jogorvoslat szempontjából a kerületi elöljáróéval azonos tekintet alá esik ; az ilyen intézkedésért (határozatért) azonban az azt kiadó helyettes elölj áró személyesen is felelős. A kerületi előljáró helyettese egyes ügyekben a kerületi előljáró határozatát kívánhatja, viszont a kerületi előljáró a helyettesének átengedett ügykörben is bármely ügy elintézését magához vonhatja. (s) A polgármester, ha az egyöntetű eljárás szempontjából az különösen indokoltnak látszik, egyes ügyek intézését — az érdekelt miniszter előzetes hozzájárulásával — a többi kerületi előljáró kizárásával, az általa megjelölt egy vagy több kerületi előljáró kizárólagos illetékességi körébe utalhatja. (4) A törvényhatósági bizottság, a polgármester előterjesztése alapján az ügyek intézésére az egyes kerületeken belül kisebb körzeteket alakíthat. A körzetek megalakítása és feladatkörük megállapítása szabályrendelettel történik. (5) A körzet vezetőjét és helyettesét, valamint a körzet ügykörének ellátásához szükséges egyéb személyzetet a kerületi elölj áró alá rendelt tisztviselők, illetőleg alkalmazottak közül a polgármester rendeli ki. A körzet vezetője és helyettese csak fogalmazói karbeli tisztviselő lehet. A körzet vezetője a reábízott ügyeket — a kerületi előljáró felügyelete alatt — személyes felelősség mellett intézi. A körzet vezetőjének határozata (intézkedése) hatályosság és az ellene használható jogorvoslat szempontjából a kerületi elölj áró határozatával (intézkedésével) azonos tekintet alá esik. (6) Minden kerületben kerületi választmányt kell alakítani, amely választott és állandó tagokból áll. A kerületi választmány elnökét maga választja. A választott tagok száma legfeljebb 16, akiket a kerület törvényhatósági választói, a törvényhatósági bizottsági tagok választásával egyidejűleg, hat évre választanak meg. Állandó tagok : a) a törvényesen bevett vallásfelekezeteknek a kerületben lakó és ott működő vezetőlelkészei ; b) a kerületben levő községi iskolák igazgatói — szolgálati idejük sorrendjében — akiknek száma azonban 10-nél több nem lehet. Az állandó tagokat névszerint a törvényhatósági tanács jelöli meg. A választott tagok választhatóság a es a választás tekintetében, az összes tagokra vonatkozólag pedig a kizáró okok és az összeférhetetlenség tekintetében ugyanazok a rendelkezések irányadók, amelyek a törvényhatósági bizottsági tagokra, illetőleg azok választására vonatkoznak. A kerületi választmány választott tagjainak számát, valamint szervezetének és feladatkörének részletes szabályait a törvényhatóság e törvény életbeléptetésétől számított egy éven belül szabályrendelettel állapítja meg. (7) Az egyes kerületekben követett gyakorlat egyöntetűségének biztosítása céljából a kerületi elöljárók és az alájuk rendelt tisztviselők eljárását a polgármester szolgálati utasításban szabályozza. (s) Egyebekben a kerületi igazgatás szervezetét a törvényhatóság szabályrendelettel állapítja meg. 56. §. A kerületi városbíró. (1) A községi bíráskodást a kerületi városbíró gyakorolja. (2) A kerületi városbíró bírói hatáskörében független a kerületi elöljárótól, szolgálati tekintetben azonban alá van rendelve a kerületi elöljárónak, aki a községi bíróság ügyvitelének szabályosságáért és rendjéért felelős. (3) A kerületi előljáró a községi bíráskodással kapcsolatos ügyviteli tennivalók elvégzésére a városbíró mellé, a szükséghez képest, fogalmazási, illetőleg kezelési szakbeli tisztviselőt oszt be.
