Felsőházi irományok, 1927. XII. kötet • 389-419. sz.

Irományszámok - 1927-392

32 392. szám. meztetése után azonnal vissza nem vonja, valamint az a bizottsági tag, aki a tanácskozást zavaró, vagy annak komolyságához nem méltó magatartást tanúsít, és azt megintés, majd rendreutasítás után is folytatja, széksértést követ el. (2) A széksértés elkövetése kérdésében az elnök felhívására a tiszti főügyész köteles indítványt tenni, amely indítvány felett a közgyűlés — hozzászólás nélkül, egyszerű szavazással — végérvényesen határoz. A széksértés megállapítása után az elnök — ha szónok követte el a széksértést — a szót megvonja, és a tiszti főügyészt felhívja, hogy a kiszabandó pénzbírság mértékére tegyen indítványt. A tiszti főügyész, illetőleg helyettese a kiszabandó pénzbírság mértékére indítványt tenni köteles. A pénzbírság mértéke kérdésében a közgyűlés — legfeljebb két tagjának tíz-tíz percnél tovább nem tartó hozzászólása után — egyszerű szavazással, végérvényesen határoz. {3) A széksértés büntetése 500 pengőig terjedhető pénzbírság, amelyet a törvényhatósági szegény alap javára kell fordítani. A pénzbírság kirovása nem állja útját annak, hogy az elkövetett cselekményt bűnvádi úton is megtorolják. (4) A széksértésben elmarasztalt bizottsági tag tagsági jogait mindaddig nem gyakorolhatja, amíg a kirótt bírságot le nem fizette. (5) A törvényhatósági bizottságnak azt a tagját, aki a tanácskozás rendjét ismételt rendreutasítás, esetleg bírságolás ellenére is tovább zavarja, az elnök a közgyűlésnek aznapi üléséről kizárhatja, és ha azonnal el nem távozik, rendőri karhatalommal eltávolíthatja. (ß) Ha a rendzavarás nagyon súlyos, vagy ha azt durva sértegetéssel követték el, az elnök a megtorlás elhatározását a közgyűlés elé terjesztheti. Az elnök a közgyűlés határozatát kérheti azzal a rendzavaró bizottsági taggal szemben is> akit ő már ismételten kizárt. (7) A közgyűlés az eléje utalt bizottsági tagot egymást követő legfeljebb hat közgyűlésről kizárhatja. A kizárás kérdésében a közgyűlés —- hozzászólás nélkül, egyszerű, szavazással — végérvényesen határoz. A kizárás elhatározása után az elnök felhívására a tiszti főügyész köteles indítványt tenni a kizárás időtartamára. A tiszti főügyész indítványa felett a közgyűlés — legfeljebb két tagjának tíz-tíz percnél nem hosszabb ideig tartó hozzászólása után — végérvényesen határoz. A kizárt tag a kizárás hatálya alatt tagsági jogát és ezen alapuló többi jogait egyáltalában nem gyakorolhatja. (s) A közgyűlés a kizárás elhatározásával egyidőben az ügyet az igazolóválasztmány elé utalja annak megvizsgálása végett, hogy a bizottsági tag magatartása következtében nem vált-e méltatlanná a bizottsági* tagságra. Az igazolóválasztmány erre vonatkozó indokolt előterjesztése felett a közgyűlés — napirend előtt, legfeljebb két tagjának tíz tíz percnél tovább nem tartó hozzászólása után, egyszerű szavazással — végérvényesen dönt. (9) Az, akit a törvényhatósági bizottság közgyűlése a bizottsági tagságra méltatlannak talált, elveszti bizottsági tagságát. Az, aki bizottsági tagságát ebből az okból vesztette el, a közgyűlés határozatának napjától számított hat év alatt nem lehet tagja sem a székesfőváros, sem más törvényhatóság törvényhatósági bizottságának. (10) Ennek a szakasznak rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a törvényhatósági tanács ülésein résztvevő tagokra is. 39. §. A közgyűlés nyilvánossága. (1) A közgyűlés nyilvános. A közgyűlési helyiségnek tanácskozás céljára rendelt részében azonban a közgyűlés tartama alatt csak a törvényhatósági bizottság tagjai és azok tartózkodhatnak, akiknek ott hivatalos