Felsőházi irományok, 1927. XII. kötet • 389-419. sz.
Irományszámok - 1927-392
392. szám. 27 (3) A közgyűlést — há egyes törvények máskép nem rendelkeznek — az hívja össze, aki a 29. §. értelmében a közgyűlésen elnöklésre jogosult. (*) Rendkívüli közgyűlést a főpolgármester -— illetőleg az, aki a 29. §. értelmében elnöklésre jogosult — bármikor összehívhat. (5) A főpolgármester — illetőleg az, aki a ( 3 ) bekezdés értelmében a közgyűlés összehívására jogosult — köteles a rendkívüli közgyűlést összehívni, ha az összehívást : a) törvény rendelkezése teszi szükségessé, b) a törvényhatósági bizottság közgyűlése határozta el, c) a polgármester, illetőleg akadályoztatása, vagy az állás üresedésben léte esetében helyettese kívánja, d) a törvényhatósági bizottságnak legalább 40 tagja — a tárgy megjelölésével — írásban kéri. (e) Az előző bekezdés a) és b) pontjában említett esetben a közgyűlést a megállapított határidőn belül, ilyen rendelkezés hiányában, valamint a c) és d) pontban említett esetben legkésőbb a nyolcadik napra kell összehívni. (7) A közgyűlést a törvényhatósági bizottság tagjainak nevére címzett és a tárgysorozatot is magában foglaló meghívóval kell összehívni. (s) A rendes közgyűlésre szóló meghívót legalább nyolc nappal, a rendkívüli közgyűlésre szólót pedig legalább 24 órával a közgyűlés napját megelőzően kell kézbesíteni. (9) Az (5) bekezdés d) pontja alapján összehívott közgyűlés csak azzal a kérdéssel foglalkozhatik, amelynek tárgyalása végett az összehívást kérték. Az ilyen közgyűlés az összehívás kérésének egy szónok által való megokolása, valamint az esetleg ezzel szemben való egy felszólalás után, — bármilyen más címen való felszólalás kizárásával, egyszerű szavazással, végérvényesen —mindenekelőtt a felett határoz, kívánja-e ezt a kérdést tárgyalni. Ha a törvényhatósági bizottság a kérdést tárgyalni nem kívánj a, a közgyűlést azonnal be kell rekeszteni. E tárgy miatt 6 hónapon belül újabb rendkívüli közgyűlés összehívását kérni nem lehet. (10) Ha a törvényhatósági bizottság nyári szünet tartását határozta el, az (5) bekezdés d) pontja alapján — június hó 15-től szeptember hó 15-ig — rendkívüli közgyűlés összehívásának helye nincs. 31. §. Tárgysorozat. (1) A közgyűlés tárgysorozatát az elnök állapítja meg ; a főpolgármester azonban egyes ügyeknek a tárgysorozatba való felvételét akkor is elrendelheti, ha a közgyűlésen nem ő elnököl. (2) Azokat az ügyeket, amelyeknek tárgyalását a törvényhatósági tanács határozta el, vagy a polgármester kívánja, a legközelebbi rendes közgyűlés tárgysorozatába, — ha pedig a törvényhatósági tanács olyan ügynek sürgős tárgyalását kívánja, amelyet törvény nem utal rendes közgyűlés elé, a legközelebbi közgyűlés tárgysorozatába fel kell venni. (s) A rendes közgyűlés tárgysorozatát legalább nyolc nappal, a rendkívüli közgyűlés tárgysorozatát legalább 24 órával a közgyűlés napját megelőzően a központi városháza, valamint a kerületi elöljárók hirdetőtábláin ki kell függeszteni. A kifüggesztés megtörténte után az elnök a tárgysorozatot csak rendkívüli sürgősség esetében egészítheti ki, ilyen esetben azonban a törvényhatósági bizottság tagjai részére — legfeljebb 24 órával a közgyűlés kezdete előtt — a tárgysorozat kiegészítéséről szóló értesítést kell kézbesíteni. (4) A közgyűlésen csak a tárgysorozatba felvett ügyeket, és az ezekre vonatkozólag a tárgyalás során előterjesztett indítványokat lehet tárgyalni. (5) A tárgysorozatba felvett ügyekkel össze nem függő önálló indítványt csak rendes közgyűlés elé lehet terjeszteni, 4*
