Felsőházi irományok, 1927. XII. kötet • 389-419. sz.

Irományszámok - 1927-392

392. szám. 19. vezni, amelynek megkeresésére a ható­ságok, hivatalok (m. kir. anyakönyv­vezetők, m. kir. állami rendőrség be­jelentőhivatalai, iskolai hatóságok) a kívánt adatokat rendelkezésre bocsá­tani kötelesek. (4) A székesfőváros lakosainak vá­lasztójogára vonatkozó adatokat a pol­gármester által kiküldött hatósági biz­tosok házról-házra járva gyűjtik össze. A polgármester által kiküldött ható­sági biztosok, valamint azok, akik a székesfővárosi statisztikai hivatal nyil­vántartó osztályában a választók össze­írását végzik, csak fegyelmi hatalom alatt álló, hivatali esküt tett tiszt­viselők, tanárok, vagy tanítók lehet­nek. (s) A polgármester által összeállított választói névjegyzéket április hó 1-től április hó 15-ig a központi városházán, azonfelül az egy-egy közigazgatási ke­rületbe tartozó választókra nézve a kerületi elöljárók hivatalaiban is köz­szemlére kell kitenni. Ugyanez alatt az idő alatt minden házban feltűnő helyen ki kell függeszteni az illető ház lakóira vonatkozó — a választók nevét és foglalkozását feltüntető — név­jegyzéket. A közszemlére tétel ideje alatt a névjegyzék ellen felszólalásnak van helye az igazolóválasztmányhoz. A jogosulatlan felvétel miatt bármelyik választó, a kihagyás miatt azonban csak maga az érdekelt szólalhat fel. (e) Az igazoló választmány a felszó­lalások felett május hó 31-ig határozni köteles. Azoknak a nevét, akiket a fel­szólalások következtében a névjegy­zékbe felvettek, vagy abból töröltek, névjegyzékbe foglalva június hó 1-től június hó 15-ig az előző bekezdésben megállapított módon közszemlére kell kitenni. Az igazoló választmány hatá­rozata ellen 15 nap alatt panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz. A felszólalást elutasító határozat ellen csak a felszólalónak, az annak helyt­adó határozat ellen pedig csak a ki­hagyott félnek van panaszjoga. Ha a felszólalás alapján valakit felvettek a, névjegyzékbe, a felvétel ellen — a név­jegyzék közszemlére tételének ideje alatt — bármelyik választó, úgyszintén az igazolóválasztmány elnöke is pa­nasszal élhet a közigazgatási bíróság­hoz. (7) A választói névjegyzék összeállí­tásával kapcsolatos bizonyítványokat és egyéb okiratokat bélyegmentesen és díjtalanul kell kiállítani ; a kir. köz­jegyző azonban a másolatokért és tanú­sítványokért a szabályszerű díjakat fel­számíthatja. A névjegyzékre vonatkozó beadványok bélyegmentesek. (s) A választók összeírásának, vala­mint a névjegyzék elkészítésének rész­letes szabályait a belügyminiszter ren­delettel állapítja meg. 16. §. Választókerületek. Szavazókörök. (1) Az összes választók közül való vá­lasztás választókerületekben, és ezeken belül szavazókörökben történik. (2) A választókerületek a közigazga­tási kerületekkel azonosak. E törvény 3. §-ának (5) bekezdése értelmében megállapított kerületi beosztás — mint választókerületi beosztás — már e tör­vény életbelépése után elsőízben tar­tandó törvényhatósági választások al­kalmával is hatályos. (3) A közigazgatási kerületeknek e törvény életbelépésekor érvényben levő számozása szerint a VIII. kerület 14, a VI. és VII. kerületnek a 3. §. (5) be­kezdése értelmében megállapított belső részét magában foglaló két kerület, valamint a IX. kerület 12—12, a többi kerület >*••• g 10—10 törvényhatósági bizottsági tagot választ. (i) Ha a törvényhatóság — e tör­vény 3. §-ának (5) bekezdése értelmé­ben megállapított kerületi beosztás ér­vénybelépése után — a közigazgatási kerületek számát vagy beosztását meg­változtatj a l Síi törvényhatósági vá­lasztókerületeket és azt, hogy az egyes választókerületek milyen számú tör­vényhatósági bizottsági tagot válasz­tanak, ismét csak a törvényhozás álla­píthatja meg. 3*

Next

/
Oldalképek
Tartalom