Felsőházi irományok, 1927. XII. kötet • 389-419. sz.

Irományszámok - 1927-392

392. szám. 15 tesek azok az árúk, amelyek az állami kikötőbe érkeznek, amelyeket ott tárolnak, vagy ott felhasználnak, vagy amelyeket onnan elszállítanak, kivéve, ha az elszállítás a székesfőváros egyéb területére történik. A vámmentesség nem terjed ki azokra az árúkra sem, amelyeket az állami kikötő területén kívül fekvő székesfővárosi közutak felhasználásával szállítanak a kikötőből Budapesten kívüli területre. (4) A székesfőváros területe közigazgatási kerületekre oszlik. A kerületi beosztást a, törvényhatóság szabályrendelettel állapítja meg. (5) E törvény életbelépése után elsőízben a kerületi beosztást a belügyminiszter rendelettel állapítja meg akként, hogy a székesfőváros területe az alábbiak szemelőtt tartásával tizennégy közigazgatási kerületre osztassék : azt a területet, amely e törvény hatálybaléptekor az I. közigazgatási kerülethez tartozik, három közigazgatási kerületre kell felosztani és pedig: a) a Vár, Tabán területét, továbbá a Krisztinavárosnak a Duna-SzávaAdriavasút vonaláig és a Krisztinakőrút középvonalától a Vár felé eső belső részét, b) a Kelenföld, Lágymányos területét, c) a Krisztinavárosnak a Duna-Száva-Adria vasút vonalán túl eső és a Krisztina-körút középvonalától a Hegyvidék felé eső külső részét és a Hegyvidék területét magukban foglaló közigazgatási kerületekre ; azt a területet, amelyet e törvény életbelépésekor az V., VI., VII. és X. közigazgatási kerületek külső részeiből a Dráva-utca, Aréna-út és Kerepesiút vágnak le, két közigazgatási kerületre kell felosztani, és pedig : a) az Angyalföld és Lőportárdűlő, b) a Zugló, Herminamező, Törökőr, Istvánmező, Alsórákosi rétek, valamint Rákosfalva területét magukban foglaló közigazgatási kerületekre. (e) Azt az időpontot, amelytől kezdve az előző bekezdés értelmében megállapított közigazgatási kerületi beosztás érvényes lesz, a belügyminiszter — a székesfőváros meghallgatásával — rendelettel állapítja meg. 4. §. A székesfőváros címere és színei. (1) A székesfőváros címerpajzsának színe piros. A pajzsot középen vízszintesen hullámos ezüst pólya szeli át ; a felső mezőben egytornyú — aranyszínű — vár lebeg, az alsó mezőben pedig háromtornyú — aranyszínű — vár áll zöld mezőn. Az egytornyú váron egy kapu, a háromtornyú váron két kapu van. Mind a három kapu háttere piros. A címerpajzson a Szent Korona van. A pajzsot jobboldalról aranyszínű oroszlán, baloldalról aranyszínű griff tartja. (2) A székesfőváros lobogójának színei : piros, sárga, zöld, amelyek a zászlórúdra merőlegesen futnak. 5. §. A közigazgatás ellátása. A közigazgatást a székesfőváros területén — a jogszabályoknak megfelelően — mindazokban az ügyekben, amelyek állami szakigazgatási szervek (hatóságok, hivatalok) intézkedési körébe nem tartoznak, önkormányzati szervek (hatóságok, hivatalok) látják el. 6. §. A hatóságokról általában. (1) A székesfőváros élén a főpolgármester áll, aki közvetlenül a kormánynak van alárendelve. (2) Az önkormányzati közigazgatás központi hatóságai : a) a törvényhatósági bizottság, b) a törvényhatósági tanács, c) a közigazgatási bizottság, d) a polgármester, e) az árvaszék. (3) Az önkormányzati közigazgatás kerületi hatósága a kerületi elöljáró. (i) A közigazgatási bizottságról, az árvaszékről, valamint az állami szakigazgatási hatóságokról (hivatalokról) külön jogszabályok rendelkeznek. (5) A székesfőváros törvényhatósági bizottságát — mint annak elnöke — az e törvény 48. §-ának (2) bekezdésé-