Felsőházi irományok, 1927. XII. kötet • 389-419. sz.

Irományszámok - 1927-392

392. sz£m. 93 évi XXX. t.-c. 35. §-a szerint is az intézőtanácsnak megfelelő szerv a törvényható­sági kisgyűlés látja el. A 33. §-hoz. A törvényhatósági bizottság elé kerülő ügyek szakszerűbb elő­készítése céljából a rokonvonatkozású ügyek egyes csoportjaira terjedő jogkörrel a törvényhatóság állandó szakbizottságokat ; a bonyolultabb, nagyobb és különös szakértelmet kívánó ügyek előkészítése végett pedig az egyes ügyekre kiterjedő jogkörrel esetenként külön bizottságokat alakíthat. Az erre vonatkozó rendelkezések lényegükben teljesen azonosak az 1929 : XXX. t.-c. 27. §-ában foglaltakkal és ezért bővebb magyarázatra nem szorulnak. A törvényjavaslat a székesfőváros kegyúri jogainak gyakorlását a törvény­hatósági bizottság római katholikus vallású tagjai sorából alakított kegyúri bizott­ság hatáskörébe utalja. Ez a rendelkezés megfelel az eddigi gyakorlat szelle­mének és biztosítja azt, hogy a székesfőváros római katholikus lakosságának érdekei kellő mértékben és kellő megértéssel figyelembe vétessenek a kegyúri jog gyakorlásával kapcsolatosan felmerülő kérdések eldöntésénél. A 34. §-hoz. A törvényhatósági bizottsági tagság nemcsak jogokat biztosít, hanem a köz érdekében teljesítendő kötelességeket is ró azokra, akik a törvény­hatósági bizottság tagjai sorában helyet foglalnak. Nem tartottam tehát mellőz­hetőnek annak a rendelkezésnek a törvénybeiktatását, amely a kötelességüket nem teljesítő bizottsági tagokat a legközelebbi választás alkalmával kizárja a vá­laszthatóságból. Ez a rendelkezés indokolásra és magyarázatra nem szorul, mert kétségtelenül a közérdeket sértő és méltánytalan lenne, hogy a törvényhatósági bizottsági tagsági helyeket olyanok tölthessék be, akik a közügyek iránt egyáltalán nem érdeklődnek, a közéleti tevékenységben hasznos munkálkodással részt nem vesznek, és kizárólag csak egyéni hiúságuk kielégítése céljából, vagy esetleg más előnyök elérhetésének a reményében igyekeztek a bizottsági tagok sorába bekerülni. A 35. §-koz. Ennek a §-nak rendelkezései teljesen azonosak az 1929 : XXX. t.-c. 25. §-ában foglalt rendelkezésekkel s ezért magyarázatot egyáltalán nem kívánnak, már csak azért sem, mertf rendeltetésük kizárólag az, hogy megadják a módot arra, hogy az elnök a tárgyalás és tanácskozás rendjét és eredményességét biztosítsák a nélkül, hogy az elnök részére olyan jogokat állapítanának meg, amelyek az önkormányzatra sérelmesek lehetnének. A 36. §-hoz. Ez a §. ugyanazokat a rendelkezéseket tartalmazza, mint az 1929. XXX. t.-c. 28. §-a és ennek következtében magyarázatra egyáltalán nem szorul. Ha a törvényhozás bölcsesége helyesnek ítélte ezeknek a rendelkezéseknek a vidéki törvényhatósági jogú városokra és a vármegyékre vonatkozó törvénybe való felvételét, annál inkább indokolt és szükséges — a tanácskozás zavartalan menetének és a törvényhatósági bizottság komoly és érdemleges munkásságának biztosítása céljából — azoknak a székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlésében való alkalmazása. Az 1929 : XXX. t.-c. 28. §-ába foglalt rendelkezé­seket kiegészíti még a (io) bekezdésnek a költségvetés tárgyalását szabályozó ren­delkezése, amely a mellett; hogy elegendő időt és módot ad a költségvetés alapos és részletekre is kiterjedő beható megvitatására, mégis korlátokat állít fel arra az esetre, ha netán a költségvetés tárgyalása indokolatlanul hosszúra nyúlnék, ami a törvényhatósági bizottság érdemleges munkásságát megbéníthatná és veszélyez­tethetné.

Next

/
Oldalképek
Tartalom