Felsőházi irományok, 1927. XI. kötet • 350-387. sz.

Irományszámok - 1927-351

351. szám. 71 nyesítésével szemben, amidőn az alaptalan kérelmet előterjesztő kisebbséget a felmerült költségek viselésére, a rosszhiszemű kisebbséget pedig a társaságnak okozott kár megtérítésére kötelezi. A társaság érdekét védi a 48. §. 5. bekezdésének az a rendelkezése is, amely a szakértő jelentésének tartalmi kereteit szabja meg és a szakértőt titoktartásra kötelezi. 10. A 49. §. azt a Kt.-ben nem szabályozott kisebbségi jogot létesíti, amely jogosultság a kisebbség tagjait hatalmazza fel arra, hogy a társaság részére a bíróság előtt érvényesíthessék azokat a kártérítési követeléseket, amelyek a társaságot az alapításért felelős tagok, az ügyvezetők vagy a felügyelők ellen, továbbá — a 41. §. esetében — a többség tagjai ellen megilletik. Ez a rendelkezés, amely ismeretes a német és az osztrák jogban is, külön indokolásra alig szorul. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a többség nem fogja elhatározni a kártérítési per megindítását abban az esetben, ha a per végeredményben ellene vagy az ő kebeléből kikerült ügyvezetők vagy felügyelők ellen irányul. 11. Az 50. §. hangsúlyozza a Tj.-nak a határozathozatal módja, a taggyűlés összehívása és a szavazás tekintetében felállított szabályai diszpozitív jellegét, kiemelve azt, hogy a 38. §. 3. bekezdésében, a 39. §.~ban és a 43. §. 2. bekezdésében foglalt rendelkezéseket a társasági szerződés sem változtathatja meg. 2. Az ügyvezetők (51—65. '§§.) A III. fejezet 2. pontja szabályozza 1. az ügyvezetők képviselő jogát (51—52. §§.), 2. a versenytilalmat (54. §.), 3. a tagjegyzéket (55. §.), 4. a kft. mérlegének felállítását (56—58. §§.), 5. az ügyvezetők magánjogi felelősségét (59—61. §§.), 6. az ügyvezetők elmozdítását, bejegyeztetését és a cégbíróság által való pótlását (62— 64. §§.) és végre 7. a társaság felelősségét az alkalmazottai által okozott károkért (65. §.). 1. Amint arra az Általános Indokolás reámutatott, a kft.-nak csak egy nélkülözhetetlen és állandó szerve van : az ügyvezetők. Az ügyvezetők jogállása a részvénytársaság igazgatóságáénak felel meg. Az ügyvezetők nem meghatalmazottjai vagy alkalmazottjai a társaságnak, hanem törvényes képviselői. Ez nem akadályozza meg, hogy egyes ügyvezetők a társasággal külön szerződéses viszonyban is álljanak. Habár a Tj. állandóan ügyvezetőkről beszél, ez nem akadályozza meg azt, hogy a társaságnak csupán egy ügyvezetője legyen (4. §. 1. bek.). Kisebb vállalatot u. i. egy személy is tud vezetni. Az 51—53. §§. az ügyvezetők kép viselő jogát általában ugyanazon elvek alapján szabályozzák, amelyeket à Kt. a részvénytársaság igazgatóságának és a közkereseti, valamint a betéti társaság képviselő tagjának képviseleti joga szabályozásánál követ. Az 51. •§. 2. bekezdésének 2. mondata szükségesnek tartja kifejezetten is intézkedni arról, hogy a társaságot az ügyvezető a cégvezetővel együtt is képviselheti. Ebből a rendelkezésből egyrészről önként következik, hogy a kft.-nak is lehet cégvezetője, másrészről ez a rendelkezés eldönti a vitát a felett, hogy képviselheti-e a társaságot cégvezető valamely ügyvezetővel együttesen. Kétségtelen, hogy a cégvezetőnek törvényes hatásköre szűkebb, mint egy részvénytársaság igazgatósági tagjáé vagy a kft. ügyvezetőjéé. A cégvezetővel való együttes képviselet megengedéséből azonban nem az következik, hogy az ügyvezetők törvényes hatásköre korlátozódnék, hanem hogy a cégvezető hatásköre fog kiterjesztetni, aminek törvényes akadálya nincs, minthogy a Kt. 38. §. a cégvezető hatáskörének csupán a minimumát állapítja meg, amelyet a főnök tetszésszerint tágíthat. Az 52. és 53. §-ok különválasztják az ügyvezetőknek a társasággal szemben fennálló belső jogviszonyát, az ügyvezetőket harmadik személyekkel szemben megillető képviseleti jogtól. Amíg a belső jogviszony tekintetében az ügyvezetők