Felsőházi irományok, 1927. XI. kötet • 350-387. sz.
Irományszámok - 1927-351
34 351. szám. igen sok gazdasági gondolat és fel akarjuk éleszteni a meglehetősen megtépázott vállalkozó kedvet, — meg kell honosítani a kft.-i formát is, amelynek gazdasági alapgondolata : „egyesek kockázatának elhatárolása". Hogy mily jelentőségre emelkedett külföldön a kft.-i forma, azt néhány statisztikai adat szembetűnően világítja meg. Angliában a nem egész 10.000 részvénytársaság mellett 1924-ben 81.809 kft. (private company) működött. Németországban a kft.-ok száma 1913-ban 26.790 (ezidőben cirka 5.000 részvénytársaság volt), 1923-ban 71.324, 1924-ben 70.631, 1925-ben 64.398, 1926-ban kereken 64.000 és 1927. végén körülbelül 53— 57.000 volt (ezekben az időkben a részvénytársaságok száma 13.000 körül ingadozott). Ausztriának 1924-ben 6.176 és 1926-ban 4.035 kft.-a volt. 3. Vizsgálnunk kell, hogy mi az oka a kft. nagy kedveltségének és elterjedtségének ; különösen pedig, hogy a) milyen gazdasági előnyök rejlenek ebben a vállalkozó formában és b) melyek azok a gazdasági területek, amelyeken a kft. leginkább érvényesül ; tehát melyek azok a gazdasági szükségletek, amelyeket a kft. leginkább tud kielégíteni. Ad a) Ha a kft.-ot a megfelelően szabályozott részvénytársasággal állítjuk szembe, azt látjuk, hogy a kft.-nak 1. sokkal könnyebb az alapítása, 2. egyszerűbb a szervezete (taggyűlés és felügyelőbizottság általában nem kötelező), 3. a kft. rendszerint nem köteles számadásait nyilvánosságra hozni és 4. nem érvényesül nála a részvénytársaság kapitalista merevsége, mert sokkal tágabb tér nyílik itt a tagok kötelezettségeinek szaporítására (pótbefizetés, mellékszolgáltatások). Altalános közgazdasági szempontból pedig tagadhatatlan előnye a kft.-nak, hogy 1. lecsapolja a törpe részvénytársaságoknak a nemcsak a gazdasági életet, hanem magát a részvénytársasági formát is diszkreditálni alkalmas egészségtelen mocsarát, 2. lényegesen fokozza a vállalkozó kedvet, 3. megkönnyíti a bajba jutott vállalat szanálását (igen gyakran fordult elő külföldön, hogy a fizetési zavarokkal küzdő társaság hitelezője belépett előjogos tagnak), 4. igen egyszerűvé teszi valamelyik tag halála esetében az örökösök helyzetének megoldását és 5. mint tagjai személyes tulajdonságaitól független jogi személy, a hitelezőknek is az egyéni vállalatnál megfelelőbb biztosítékot nyújt. Ad b) Külföldön a kft. legáltalánosabban, mint a kisebb és középvállalkozás érvényesülő formája terjedt el. Főleg a tulajdonképeni kereskedelem találta meg benne alkalmas szervezeti formáját, mert a tag állandósága és személyes közreműködése sokkal inkább biztosítják az alkalmazkodó képességet, mint a részvénytársasági forma. (Frankéi összeállítása szerint 1913—14-ben a német kft.-oknak több mint 1 /3-a kereskedelmi vállalkozás volt.) A kereskedelem mellett főleg a gépes műszergyárak és az élelmiszeripar vetette magát erre a vállalkozó formára. Jelentős mértékben vette igénybe ezt a formát a textilipar is. De megfelelő formát találtak benne a családi vállalatok is, minthogy az örökösöknek tagul belépése egyszerűvé teszi a tag elhalálozásával teremtett helyzet megoldását. Az a körülmény, hogy a kft. nem köteles számadásait nyilvánosságra hozni, igen kedveltté tette ezt a formát a kísérleteket, ipari tanulmányokat végző és szabadalmakat értékesítő vállalatok körében is. De nagy szociális jelentőségre emelte a kft.-ot az a körülmény, hogy egyrészről a magánalkalmazottak nyugdíjintézeteit szervezik meg ebben a formában, másrészről a munkavállalók tömörülnek kft.-gá, a végből, hogy saját vállalatot alapítsanak, ezenfelül ezt a formát az állami és községi vállalatok is igen fontos szükségletek kielégítésére tudják felhasználni. 4. A kft. most vázolt gazdasági előnyei magyarázzák meg, hogy ez a német alkotás miért terjedt el olyan rohamosan úgyszólván az egész világon. A német gondolatot legelőször Dánia értékesíti, amennyiben már 1889-ben — tehát három évvel a német törvény megalkotása előtt — meghonosítja a kft.-ot. Követi Por-
