Felsőházi irományok, 1927. XI. kötet • 350-387. sz.
Irományszámok - 1927-351
351. szám. 13 vezetővel vagy házastársukkal, egyenes ágon rokonukkal és sógorukkal, valamint oldalágon másodízig rokonukkal vagy sógorukkal köt ; 8. a társasági szerződés szerint kiszabható pótbefizetések elrendelése ; 9. a társaság feloszlásának vagy más társasággal egyesülésének kimondása és az egész társasági vagyon elidegenítése ; 10. a teljesített pótbefizetések visszafizetésének elrendelése ; 11. az üzletrészek felosztása (26. §.) és bevonása ; 12. a 71. §. 2. bekezdése 1. pontjának esetét kivéve, az ügyvezetők kirendelése és elmozdítása. 38. §. A taggyűlés határozatait — amennyiben e törvény másként nem rendelkezik — a törzsbetétek nagysága szerint számítandó egyszerű szótöbbséggel hozza. A törzsbetétek minden száz pengő után egy szavazatra jogosítanak. Meghatalmazottak csak írásbeli meghatalmazás alapján szavazhatnak. Nem szavazhat sem a maga, sem más nevében az a tag, akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól felment vagy a társaság rovására másnemű előnyben részesít, akivel a határozat szerint jogügyletet kell létesíteni, aki ellen pert kell folyamatba tenni vagy vinni, vagy akinek érdeke a határozat tárgyára nézve egyébként ellentétes a társaság érdekével. Ugyanez áll, ha a tag házastársának, egyenes ágon rokonának és sógorának, valamint oldalágon másodízig rokonának vagy sógorának a társaság érdekével ellentétes érdeke van. , Ügyvezető, felügyelő vagy felszámoló választásakor nincs kizárva a szavazásból az a tag, akinek megválasztásáról szavaznak. 39. §. A taggyűlés határozatait meghozataluk után haladéktalanul külön könyvbe — a határozatok könyvébe — kell bevezetni, amelybe a rendes üzleti órákban minden tag betekinthet. A határozat érvényességéhez a bevezetés is szükséges. A bevezetést keltezni kell és alá kell írnia annak, aki foganatosította, valamint hitelesítenie kell a határozatban részt vett egy tagnak. Az ügyvezetők kötelesek a hozott határozat cégszerűen aláírt másolatát a tag kérelmére és költségére kiszolgáltatni. 40. §. A taggyűlés oly határozatát, amely törvénybe vagy a társasági szerződésbe ütközik, bármelyik tag, ügyvezető vagy felügyelő a társaság ellen indított keresettel megtámadhatja. Ha a pert ügy vezető indítja, a társaságot a perben a felügyelőbizottság képviseli. Ha nincs felügyelőbizottság vagy a pert valamennyi ügyvezető és valamennyi felügyelő együttesen indítja, a bíróság a társaság részére ügygondnokot rendel. Az ügyvezető vagy felügyelő a határozatot abban az esetben is megtámadhatja, ha végrehajtása az ő terhére büntetéssel vagy kártérítő kötelezettséggel járna. Nincs megtámadási joga annak, aki a határozathoz szavazatával vagy utólag írásban hozzájárult. A megtámadó jog megszűnik, ha a keresetet nem indítják meg attól az időponttól számított három hónap alatt, amikor a határozatot a határozatok könyvébe bevezették. A bíróság a megtámadó kérelmére a megtámadott határozat végrehajtását az ügyvezetők és az esetleges felügyelőbizottság meghallgatása után megokolt esetben a per jogerős befejezéséig felfüggesztheti. A bíróság a kérelem teljesítését az eset körülményei szerint részéről szabadon megállapítható öszszegű biztosíték letételétől teheti függővé. A. keresetnek helyt adó ítélet folytán a határozat valamennyi tagra nézve hatálytalanná válik. Alaptalan megtámadás esetében a megtámadó, ha vétkesség terheli, a társaságnak a megtámadással okozott kárért felelős.