Felsőházi irományok, 1927. XI. kötet • 350-387. sz.

Irományszámok - 1927-351

351. szám. 11 ügyvezetők ajánlott levélben hívják fel a tagot a befizetésre. Ha a tag a pótbefizetést felhívás ellenére nem teljesíti, a társaság a mu­lasztás következményeire figyelmez­tetéssel, újabb ajánlott felhívásban a befizetésre a felhívás kézbesítésétől szá­mítandó 30 napnál nem rövidebb határ­időt tűzhet ki neki és ennek eredmény­telen eltelte után taggyűlési határo­zattal a társaságból kizárhatja, s erről ajánlottan értesíti. Kizárás esetében a tag törzsbetétét is elveszti. A társaság a kizárt tag üzletrészét annak rovására, hiteles személy köz­benjöttével nyilvános árverésen elad­hatj a es a vételárból magát lejárt köve­telésére nézve kielégítheti. Az árverési vételár esetleges többlete a kizárt ta­got illeti. Másként, mint nyilvános árverésen, üzletrészt csak a kizárt tag beleegyezésével szabad értékesíteni. 31. §. A törzsbetétet a tagok a társa­ságtól vissza nem követelhetik és a társaság fennállása alatt csak az évi mérleg szerint mutatkozó tiszta nyere­ségnek arra a részére van joguk, amely a társasági szerződés szerint a tagok között felosztásra kerül. A társaság a 3. §. második bekezdé­sében megjelölt mellékszolgáltatásra a tagoknak megfelelő ellenértéket ad­hat akkor is, ha az évi mérleg nyere­séget nem tüntet fel. Amennyiben a társasági szerződés másként nem rendelkezik, az évi mérleg szerint mutatkozó tiszta nyereséget a tagok között törzsbetéteik arányában kell felosztani. Az évi mérleget megállapító taggyűlés azonban egyszerű szótöbbséggel el­rendelheti, hogy a tiszta nyereség tíz százalékát tartalékalap képzésére vagy növelésére fordítsák. Elrendelheti to­vábbá a szavazatoknak legalább há­romnegyed többségével a tíz száza­léknál nagyobb vagy akár az egész évi tiszta nyereség tartalékba helye­zését vagy új számlára átvitelét, ha a társaság nyilvánvaló érdeke meg­kívánja,.' , Ha az évi mérleg felállításának for­duló napja, vagyis az üzleti év utolsó napja és megállapításának napja (56. §. első bekezdése) közötti időben a társaságot a törzstőke egytizedrészét meghaladó veszteség éri, a mérleg sze­rint mutatkozó nyereséget, amennyiben a veszteség fedezésére szükséges, új számlára kell átvinni. 32. §. A törzsbetét, valamint a pótbefizetések után határozott ösz­szegű kamatot a tagoknak biztosítani nem lehet. A társaság azonban arra az időre, amelyre a vállalat előkészítésének a teljes működés megkezdéséig szüksége van, a tagoknak a törzsbetét után a következő feltételek mellett kamatot biztosíthat : 1. a kamatot a társasági szerződés állapítja meg, pontosan megjelölve a kamatfizetés időtartamát, amely leg­feljebb az üzem megnyitásának idő­pontjáig terjedhet, 2. a kamatláb évi 5%-nál magasabb nem lehet, 3. a kamat eímén kifizetett összeg — bármily hosszú ideig tartson is a vállalat előkészítése — semmi esetben sem haladhatja meg a mindenkori törzstőke összegének 15%-át, 4. a kamatot a szervezés költségei közé kell felvenni és veszteségként le kell írni, 5. ha a társaság működésének meg­kezdése előtt felszámol vagy csődbe jut, a tagnak ez a kamat nem jár, 6. a társasági szerződésnek erre a kamatra vonatkozó rendelkezéseit a cégjegyzékbe be kell vezetni. . Hasonló feltételekkel biztosíthat kamatot a társasági szerződés a törzs­tőkefelemeléssel kapcsolatban kibocsá­tott új üzletrészek javára, ha a tag­gyűlés a törzstőke felemelését a válla­lat kibővítésének érdekében hatá­rozta el. 33. §. A társaságnak oly vagyoná­ból, amely a törzstőke és tartalékok fedezésére szükséges, a jelen törvény­ben megállapított eseteket kivéve, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom