Felsőházi irományok, 1927. XI. kötet • 350-387. sz.
Irományszámok - 1927-356
356. szám. 165 Melléklet a 386. számú irományhoz. Indokolás „a Spanyolországgal Madridban 1929. évi június hó 10. napján kötött békéltető eljárási, bírósági és választott bírósági szerződés becikkelyezéséről" szóló törvényjavaslathoz. Magyarország és Spanyolország között, évszázadok óta, mindkét nemzet köztudatában élő őszinte barátság áll fenn. Ez a barátság a világháborút követő években megszilárdult és tovább mélyült. Üdvösnek és kívánatosnak látszott tehát a két országot már régen összefűző barátságot kifelé is kidomborítani és megfelelő nemzetközi szerződés útján kifejezésre »juttatni. Erre való tekintettel a két állam abban állapodott meg, hogy netalán felmerülő nézeteltéréseiket békésen, még pedig békéltetés, illetőleg választott bíráskodás útján intézik el. Ezeket a célokat szolgálja a Madridban 1929. évi június hó 10. napján aláírt magyar-spanyol békéltető eljárási, bírósági és választott bírósági szerződés. A szerződés tartalmát a következőkben ismertetem: A szerződés különbséget tesz a jogi és a nemjogi természetű vitás kérdések elintézésére vonatkozó eljárás között. A jogi természetű vitákkal a szerződés I. része (2—17. cikk) foglalkozik. A 2. cikk szerint a felek között felmerülő és diplomáciai úton meg nem oldható jogi természetű vitás kérdések az Állandó Nemzetközi Bíróság, vagy valamely választott bíróság elé terjesztetnek. Ezek közé a vitás kérdések közé tartoznak azok is, amelyek uz Állandó Nemzetközi Bíróság szabályzatának 36. cikkében vannak felsorolva. A 3. cikk azzal egészíti ki a 2. cikk rendelkezéseit, hogy amennyiben erre vonatkozólag a felek megállapodnának, a jogi természetű vitás kérdés az Állandó Nemzetközi Bíróság vagy a választott bíróság előtti eljárást megelőzően békéltetési eljárás alá vonható. A békéltetést a szerződő felek az Állandó Békéltető Bizottságnak nevezett állandó jellegű bizottságra bízzák, amely öt tagból áll. A bizottságba mindkét fél egy-egy biztost nevez ki, tetszése szerint, a másik hármat pedig a felek közös megegyezéssel jelölik ki s ez utóbbiak'közül választják ki a bizottság elnökét. E három biztos nem lehet a szerződő felek állampolgára, nem lakhat azoknak területén és nem *
