Felsőházi irományok, 1927. XI. kötet • 350-387. sz.
Irományszámok - 1927-354
120 354. szám. megkerülésére ürügyei felhasználhatók ne legyenek. Valamely fürdőtelepnek, vendéglőnek, stb. „csupán saját vendégei" fuvarozására létesített járatait kétségtelenül közhasználatú 'fuvarozásnak kell tekinteni. Vendégfogadók, gyógy- és egyéb intézetek saját használatú fuvarozásának csupán azokat a társaskocnijáratokat lehet elfogadni, amelyek ezek lakóinak a legközelebbi vasúti, hajó-, gépjárómű-, vagy légiforgalmi állomásról a szállodába, vagy az intézetbe, illetőleg innen az állomáshoz szállítására szolgálnak. Ellenben az olyan járataik, amelyek a szállodából, vagy intézetből a város meghatározott helyeire és onnan visszafuvazásra, vagy a vidéken fuvarozásra szolgálnak, minthogy lehetetlen ellenőrizni vájjon ezeket valóban csupán a lakók veszik-e igénybe, e törvény hatálya alá tartoznak. Az egyesületek működésének területe rendszerint kellő szabatossággal előre meg nem határozható kiterjedésű és tagjaiknak száma rendszerint korlátlan, a tagság megszerzése, vagy megszűnése csak jelentéktelen előfeltételekhez van kötve, a tagok személye folyton változik, úgyhogy az egyesületeket zárt közösségnek tekinteni rendszerint nem lehet. Ennélfogva az egyesület tagjai részére létesített járatokat is közhasználatú fuvarozásnak kell tekinteni. A §. második bekezdése a sínpálya nélkül, de vezetékhez kötött gép járóműve] fuvarozó vállalatoknak e törvény hatálya alá tartozását kívánja kifejezetten megállapítani. Ámbár e rendszer egyáltalában nem új, nálunk az ilyen berendezésű vállalat ezideig hiányzik. Előnye, hogy berendezése a közúti vasutakénál, üzeme pedig úgy a közúti vasút, mint az autóbusz költségeinél olcsóbb. Azonkívül előnye az autóbusszal szemben, hogy ezeknél a robbantómotor rázása, zaja és szaga teljesen hiányzik, a razas hiánya folytán pedig a járómú tartóssága egyharmaddal nagyobb. Ujabb időben Amerikában, úgyszintén Európában a skandináv országokban, Hollandiában, főleg azonban Angliában igen elterjedtek. Angliában 1910. óta 16 nagyobb városban létesült villamos vezetékhez kötött omnibusz vállalat. A villamosítás terjedésével nálunk is különösen olyan községekben és váro/ sokban, ahol közúti vasút létesítése gazdaságos nem lenne, a villamosvezetékhez kötött társaskocsi meghonosodásával számolnunk kell. A vezetékhez kötött társaskocsi nyilván nem automobil, de mivel gépszerkezete és alakja teljesen olyan, mint emezé és minthogy több méterre ki tud térni, kétségtelenül az autóbuszhoz áll közelebb, mint a sínpályán mozgó vasúthoz. Ennélfogva indokolt, hogy ezekre a jelen törvény rendelkezései, nem pedig a minden tekintetben sokkal terhesebb kikötéseket tartalmazó vasúti rendelkezések alkalmaztassanak. Az ilyen vállalat létesítésénél a villamos erőszolgáltatásra, valamint a vezeték létesítésére vonatkozó törvényi és egyéb rendelkezéseket természetesen szintén be kell tartani. Végül e szakasz harmadik bekezdése a rendszeres járat fogalmának megmeghatározását adja. Szükség van az ilyen elvi meghatározásra, hogy adott esetben pl. az engedélyezésnél vagy a kihágás elbírálásánál a fuvarozás nemének megállapítására zsinórmértékül szolgáljon. A rendszeresség abban áll, hogy a vállalat berendezett forgalmat tart fenn. Ennek jele, hogy a járatokat előre hirdeti, ezeknek előre megállapított útiránya, menetrendje és viteldíjszabása van. Nem szükséges azonban, hogy a jelek mind egyszerre fennforogjanak. Lehet, hogy a járat előre hirdetve nincsen, hogy időnként más a kiinduló pontja, más az útiránya, mások a közbeeső megállóhelyek, más a végállomása, hogy a fuvarozásért járó ellenszolgáltatás nincsen díjszabásba foglalva, sőt a fuvarozás ingyenesnek van hirdetve, stb. A járat rendszeresnek minősülhet akkor is, hacsak megfelelő számú utas jelentkezése esetében indítják, vagy ha a vállalat előre hirdeti, hogy a jelentkezők az indítást nem igényelhetik. A rendszeresség megállapításához elég az, ha a vállalkozó nem csupán rendelésre jár> hanem meghatározott helyekre, időközönként bizonyos
