Felsőházi irományok, 1927. XI. kötet • 350-387. sz.

Irományszámok - 1927-354

98 354. 5. §. A törvény 2. §. 1. a), 2. a) vagy 3. a) pontja alá eső, több község vagy város, vagy valamely község (város) és a hozzátartozó tanyák, vagy az ugyanazon községhez tartozó tanyák között fuvarozó rendszeres járat létesítése és fenntartása az állam fenntartott joga. E jog gyakorlását a törvény rendelkezései értelmében időlegesen más vállalkozónak lehet átengedni. Egyéb közhasználatú gépjárómű vállalatot létesíteni és fenntartani szintén csak engedély alapján szabad. Az engedélyt a kereskedelemügyi miniszter adja ki, aki idevonatkozóan az érdekelt törvényhatóságok meghallgatása mellett, az e szakasz első bekezdésében említett tanyai járatok, az e szakasz ötödik bekezdése, valamint a 41. §. eseteiben mindenesetre, egyébként pedig a szükséghez képest a belügyminiszterrel, illetőleg a többi érdekelt miniszterrel egyetértően határoz. Kizárólag egy város, vagy község belterületére korlátozott közhasználatú gépjárómű vállalatot — az e szakasz ötödik bekezdésében meghatározott eset kivételéve] — városokban a polgármester, egyebütt a főszolgabíró, Budapest székesfőváros közigazgatási területére pedig a polgármester engedélyez. Ha a község, vagy város belterületére korlátozott közhasználatú gépjáróművállalat olyan járatot kíván létesíteni, amely az országhatárt érintve, valamely szomszéd országbeli vasútvonalhoz, hajó-, vagy gépkocsijárathoz csatlakozik, az engedély megadása a kereskedelemügyi miniszter hatáskörébe tartozik, A 2. §, 1. aj, 2. a) és 3. a) pontja alá tartozó vállalatokra adott engedély az engedélyest csak az engedélyében megjelölt útvonalon közlekedő rendszeres járat létesítésére jogosítja. Az útvonalnak csak bizonyos részére szorítkozó rendszeres járat fenntartásához, az engedélyezett rendszeres járat útvonalainak meghosszabbításászám. hoz, más útvonalra kiterjesztéséhez és útvonalának minden egyéb megváltoztatásához a hatóság új, illetve külön engedélye szükséges. Az engedélyes az engedélyben megállapított rendes járatok mellett, hacsak kifejezetten attól el nem tiltják, az engedélyezett útvonalon, valamint annak egyes szakaszain, sőt az engedélyezett útvonaltól eltérő más úton is az 1. §. harmadik bekezdése értelmében rendszeres járatnak nem minősülő, esetenkinti járatot külön engedély nélkül indíthat. 6. §. Közhasználatú gépjárómű vállalatra engedély ki nem adható, ha : 1. a vállalat létesítését semmiféle közgazdasági vagy közforgalmi szükség nem indokolja ideértve azt az esetet is, amidőn a létesíteni kívánt üzem a vállalkozás szempontjából figyelembe jövő útvonalon vagy forgalmikörzetben már meglevő vasúti, hajózási vagy gépjárómű vállalatnak közérdek által nem igazolt versenyt okozna; 2. az engedélyt kérőnek kellő személyi megbízhatósága hiányzik, vagy az engedélyt kérő az üzem teljesítői képessége és rendszeressége tekintetében kellő anyagi biztosítékot nem nyújt. Rendszeres járatot csak olyan útvonalra lehet engedélyezni, amely a figyelembejövő gépjárómű súlyának, terhelésének és sebességének számbavételével a járat céljaira alkalmas. Az 1. pontban említett igazolatlan verseny esete nem forog fenn és az engedély gépjárómű vállalat, illetőleg új gépjárómű vállalat létesítésére kiadható, ha a meglevő vasúti, hajózási vagy gépjárómű vállalat a közönség jogosult forgalmi igényeit ki nem elégíti és e tekintetben felügyeleti hatósága felhívásának a kitűzött méltányos határidő a^att eleget nem tett. A közhasználatú gépjáróművállalat engedélyezésére, jogosult hatóság azonban az említett vállalatok érdekeit az engedély feltételeinek megállapításánál figyelembe venni köteles. A 2. §. 3. a) pontja alá tartozó vegyesfuvarozási rendszeres járatot e sza-