Felsőházi irományok, 1927. X. kötet • 288-349. sz.

Irományszámok - 1927-299

299. szám. 157 törvényhatóság első tisztviselője az indítvány előterjesztésére rendkívül fontos okból egy ízben legfeljebb tizenöt napi halasztást engedhet. 84. §. A közvádló indítványára észrevétel. (í) A vizsgálóbiztos a közvádló indítványának előterjesztéséről a tisztviselőt — a vádindítvány másolatának kézbesítése mellett — azzal értesíti, hogy az iratokat a kézbesítést követő naptól számított nyolc nap alatt saját maga vagy védője megtekintheti, és észrevételeit ugyanaz alatt az idő alatt hozzá írásban benyújthatja, ós egyidejűleg szóbeli tárgyalás elrendelését kérheti. (2) Ha az értesítés a tisztviselő távolléte, vagy ismeretlen helyen tartózkodása miatt, vagy más okból nem kézbesíthető, a 82. §. (3) bekezdésében körülírt eljárásnak van helye. (3) A vizsgálóbiztos a közvádló indítványának észrevételezésére kitűzött határidő eltelte után az összes fegyelmi iratokat három nap alatt az elsőfokon eljárni hivatott fegyelmi hatósághoz terjeszti be. (4) Az elsőfokú fegyelmi hatóság előadót rendel ki a törvényhatóság tisztviselői közül, és intézkedik, hogy az ügy tárgyalása legfeljebb harminc nap alatt megtörténjék. Az előadó a fegyelmi tárgyalás jegyzőjeként is működhetik. (5) Az a körülmény, hogy a tisztviselő, vagy ha többen vannak: a tisztviselők, vagy valamelyikük nem nyújtott be észrevételeket, az eljárás menetét nem akasztja meg. 85. §. Hatáskör. (1) Fegyelmi hatóságként jár el; 1. elsőfokon: a) a kis- ós nagyközségi alkalmazottaknak, továbbá — a polgármester, a főjegyző, a tanácsnokok és az ügyész kivételével — a megyei város tisztviselőinek, valamint a vármegye kezelő tisztviselőinek fegyelmi ügyeiben az alispán, a törvényhatósági jogú város kezelő tisztviselőinek fegyelmi ügyeiben a polgármester; b) a megyei város polgármestere, főjegyzője, tanácsnokai és ügyésze, továbbá az a) pont alatt nem említett törvényhatósági tisztviselők fegyelmi ügyeiben a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya; 2. másodfokon: a) a törvényhatóság első tisztviselője által elsőfokon elbírált fegyelmi ügyekben a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya; b) a fegyelmi választmány által elsőfokon elbírált fegyelmi ügyekben a fegyelmi bíróság; 3. harmadfokon: a megengedett esetekben a fegyelmi bíróság. (2) Ha több tisztviselő együtt követett el valamely fegyelmi vétséget, és némelyikük a törvényhatóság első tisztviselőjének, másikuk pedig a fegyelmi választmánynak elsőfokú fegyelmi hatásköre alá tartozik, valamennyi fölött a fegyelmi választmány hivatott elsőfokon határozni. 86. §. Illetékesség. Delegálás. (1) Fegyelmi ügyekben az eljárásra az az elsőfokú fegyelmi hatóság illetékes, amelynek területén a tisztviselő a fegyelmi eljárás elrendelése idejében tényleges szolgálatot teljesített. (2) Több tisztviselő közös fegyelmi ügyében a tényleges szolgálatban álló érdekelt tisztviselők bármelyikének illetékes fegyelmi hatósága eljárhat, ha az eljárás alatt álló tisztviselők egyike sem tartozik magasabb hatás körű fegyelmi hatóság alá (85. §. (2) bek.). Az eljárásra jogosult fegyelmi hatóságok közül az, amelyik a többit megelőzte, az egész eljárás lefolytatására illetékes marad.