Felsőházi irományok, 1927. X. kötet • 288-349. sz.

Irományszámok - 1927-299

148 299. szám. tani, a magasabb fizetési osztályba való előléptetésnél sem lehet figyelembe venni. Azt a szolgálati időt, amelyet a tisztviselő valamely magasabb állásban — három hónapon túl egyfolytában — helyettesként töltött el, magasabb állásra történt végleges alkalmazása esetében ebben a magasabb állásban eltöltöttnek kell számítani ; a véglegesen megüresedett állásban helyettesként eltöltött időt akkor is be kell számítani, ha annak tartama három hónapnál kevesebb. E törvény végrehajtása során az első besorozás alkalmával az ugyanazon csoportba sorozott állások bármelyikében eltöltött szolgálati időket együtt és úgy kell számítani ; mintha azok ennek a törvénynek a hatálya alatt teltek volna el. (IÖ) A városi vagy községi szolgálatban állami rendszerű fizetési osztályba sorozott tisztviselői állásban eltöltött szolgálati időt esetenkint, a fennforgó körülmények mérlegelése mellett, a belügyminiszter előzetes hozzájárulásával, a magasabb fizetési osztályba és fokozatba való előléptetés szempontjából figyelembe lehet venni. (17) Magasabb fizetési osztályba csak azt lehet előléptetni, aki hivatali kötelességeinek kifogástalanul megfelel. A magasabb fizetési osztályba nem lehet előléptetni azt, aki fegyelmi eljárás alatt áll, vagy akit az utolsó évben egyszer, vagy az utolsó három év alatt kétszer jogerősen pénzbüntetéssel (90. §. (1) 2.), vagy magasabb fizetési osztályba vagy fokozatba való előlépésnek elvonásával büntettek, az utóbbit az alatt az idő alatt, amíg ennek a büntetésnek a hatálya tart. Ha a fegyelmi eljárás alatt állott tisztviselőt utóbb jogerősen teljesen felmentették, az előléptetést a törvényhatósági bizottság a tisztviselő javára visszamenőleg is megállapíthatja attól az időponttól, amelytől kezdve reá nézve az előléptetési lehetőség megnyílt. (is) A vármegyei tisztviselőknek fizetési osztályokba beosztását az alispánra nézve a belügyminiszter, a többi tisztviselőre nézve az alispán állapítja meg. A fizetési osztály magasabb fizetési fokozataiba való előléptetést valamennyi vármegyei tisztviselőre és egyéb alkalmazottra nézve az alispán végzi. (19) A magasabb fizetési osztályba sorozásra való igényt az alispánra nézve a belügyminiszter állapítja meg. Az előléptetés jogát a többi választott tisztviselőre nézve a törvényhatósági bizottság közgyűlése, a kinevezett tisztviselőkre nézve a főispán gyakorolja. A választott tisztviselők előléptetése kérdésében a törvényhatósági és községi tisztviselők nem vehetnek részt a szavazásban. A határozat belügyminiszteri jóváhagyásra szorul, de a jóváhagyást csak akkor lehet megtagadni, ha az előléptetés a jelen §, rendelkezései ellenére történt. (20) A törvényhatósági bizottságnak az ellen a határozata ellen, amellyel a tisztviselőt magasabb fizetési osztályba előléptette, csak a főispán, vagy a tiszti főügyész, és csak azon a címen fellebbezhet, hogy az előléptetés a jelen §. rendelkezései ellenire történt. (21) Az előléptetést megtagadó törvényhatósági bizottsági határozat ellen az érdekelt tisztviselő, a főispán, vagy tiszti főügyész, de csak jogszabálysértés miatt fellebbezhet a belügyminiszterhez, aki végérvényesen dönt. A főispán megtagadó határozata ellen az érdekelt tisztviselő hasonló alapon fellebbezhet. (22) Az előléptetés és a pótlókban részesítés kérdésében az előfeltételek beállása után hivatalból kell határozni. (23) Azok a rendelkezések, amelyek a vármegyei tisztviselőknek a fizetési osztályokon belül létesített A. vagy B. fizetési csoportjaira vonat-