Felsőházi irományok, 1927. X. kötet • 288-349. sz.

Irományszámok - 1927-299

144 299. szám. tőleg polgármestert és árvaszéki elnököt azonban nem lehet kine­vezni. Tiszteletbeli tisztviselővé csak azt lehet kinevezni, aki az illető állásra megkívánt elméleti képesítés­sel rendelkezik, és nem tölt be más igazgatási körben tényleges állást. A kinevezés hatálya a törvényható­sági bizottság tagjai felerészének legközelebbi megújításáig terjed. A tiszteletbeli tisztviselő fegyelmi tekin­tetben a valóságos tisztviselővel azo­nos tekintet alá esik. A szolgálatra berendelés — az ügyészek kivételével — nem tarthat tovább egy hónapnál, és tényleges alkalmaztatás esetében a tiszteletbeli minőségben teljesített szol­gálat idejét semminemű vonatkozás­ban sem lehet számításba venni. 66. §, Gyakorlati képesítés. (í) Jogi képesítéshez kötött olyan közigazgatási állásra, amely a IX-ik, vagy magasabb, Budapest székesfő­városban az ezeknek megfelelő fize­tési osztályba van sorozva, csak az alkalmazható, és csak az léptethető elő, aki a 65. §. (í) bekezdésében meg­kívánt elméleti képzettségen felül a gyakorlati közigazgatási vizsgát is sikeresen kiállotta. A törvényhatóság első tisztviselőjévé és a megyei város polgármesterévé azonban az is meg­választható, aki a 65. §. (í) bekez­désében megjelölt elméleti képesítés­sel rendelkezik, de gyakorlati köz­igazgatási vizsgát nem tett. (2) A 65. §-ban kivételképen fel­sorolt állásokra az (1) bekezdés ren­delkezése nem vonatkozik. (3) Gyakorlati közigazgatási vizs­gára az bocsátható, aki a megkívánt elméleti képesítés megszerzése után a közigazgatási szolgálatban, vagy ebben és az alább felsorolt műkö­dési körökben együtt legalább három évi gyakorlatot eltöltött, amelyből Qgy évet községi jegyző, félévet járási főszolgabíró, és félévet alispán mellett kell eltöltenie. A törvény­hatósági jogú és megyei város al­kalmazottai gyakorlati idejük mind­három évét a városi szolgalatban is eltölthetik. Gyakorlati közigazgatási vizsgára kell bocsátani azt is, aki gya­korlati idejének mindhárom évét, vagy annak egy részét valamely pénzügyi, vagy állami rendőrségi hatóság fogal­mazási szakában töltötte el. Vala­mennyi alkalmazott gyakorlati ide­jéből egy évet bármelyik közigazgatási hatóságnál, vagy a tiszti ügyészség­nél, vagy a kir. kincstári jogügyigaz­gatóságnál, vagy a közalapítványi kir. ügy igazgatóságnál, vagy a kir. bíróságnál is eltölthet. Beszámítható egy évi tényleges ügyvédjelölti gya­korlat is. (4) A törvényhatóság első tiszt­viselője köteles gondoskodni arról, hogy a megkövetelt különféle gya­korlati (szolgálati) időket minden közigazgatási gyakornok késedelem nélkül eltölthesse. (5) A gyakorlati közigazgatási vizsga letételére megkívánt 5 évi szolgálatba be kell számítani azt a szolgálati időt, amelyet a közigaz­gatási alkalmazott ennek a törvény­nek hatályba lépése előtt, az 1883: 1. t.-c.-ben megkívánt elméleti képe­sítés birtokában, a közigazgatási szol­gálat bármelyik ágának fogalmazási szakában eltöltött. (6) Jogtanárok (egyetemi magán­tanárok is), valamint azok, akik az egységes bírói és ügyvédi vizsgát le­tették, gyakorlat igazolása nélkül is bocsáthatók a gyakorlati közigazga­tási vizsgára. (7) Azt, hogy a vármegye terüle­tén melyik községi jegyzőnél és járási főszolgabírónál lehet a gyakor­lati időt eltölteni, az alispán álla­pítja meg. (s) A gyakorlati közigazgatási vizsga a közigazgatás valamennyi ágára egységes. (9) A gyakorlati közigazgatási vizsga tárgyait és részletes szabá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom