Felsőházi irományok, 1927. X. kötet • 288-349. sz.

Irományszámok - 1927-299

142 299. szám. rendőrség kerületi főkapitánya, egyéb ügyekben a törvényhatóság első tisztviselője; c) Budapesten az állami rendőrség hatáskörébe utalt ügyekben az állami rendőrség budapesti főkapitánya, egyéb ügyekben a polgármester; 3. harmadfokon : a belügyminiszter, illetőleg olyan kihágásban, amely valamelyik szakminiszter ügykörébe tartozó ügyben merült fel, a belügyminisztériumban szervezett kihágási tanács. A most említett kihágási ügyet a tanácsülésben az illető szakminiszter által saját tisztviselői köréből kijelölt előadó ismerteti, aki a tanácsnak egyik szavazóbírája is. A közbeeső intézkedéseket és az eljárásnak esetleg szükséges kiegészítését is az illető szakminiszter saját hatáskörében foganatosítja, amelyeket az elévülés szempontjából a rendőri büntetőbírótól eredőknek kell tekinteni. Ezeket az ügyeket a másodfokú hatóság az illető szakminiszterhez terjeszti fel, és erről a belügyminiszterhez egyidejűleg jelentést tesz. (2) Mezőrendőri és erdei kihágási ügyekben, ha a kár, vagy az 1894 : XII. t.-c. 110. §-ában jelzett kárdíj 40 P értéket nem halad meg, a feljelentés a községi bírónál is megtehető, amely esetben a községi bíróság a rendőri büntető eljárás szabályai szerint ítélkezik. Az ítéletben meg nem nyugvó fél 15 nap alatt a községi bírónál kérheti, hogy az eljárás a főszolgabíró előtt újra kezdessék. Ezekben az ügyekben végsőfokon az alispán dönt. 60. §. A fellebbvitel korlátozása kihágási ügyekben. (1) A rendőri büntető bíráskodás körébe tartozó ügyekben nincs helye fellebbvitelnek : 1. a 10 pengőnél nem magasabb pénzbüntetést megállapító elsőfokú ítélet ellen, ha a fellebbezés kizárólag a büntetés enyhítésére irányulna ; 2. a feloldó vagy megsemmisítő és új eljárást elrendelő határozat ellen. (2) A másodfokú ítélet ellen nincs helye további fellebbezésnek, kivéve: 1. ha az ítéletet olyan hatósági tag hozta, aki kizáró ok vagy elfogultság miatt nemjárhatott volna el; 2. ha az eljárt hatósági tag jogszabályt sértett; 3. ha az ítélet a feljelentés tárgyát nem meríti ki, vagy rendelkező része érthetetlen, vagy ha indokolása a rendelkező résznek ellenmond; 4. ha az ítélet legalább öt napi elzárásbüntetést, vagy magánjogi igényt állapított meg ; ha valaminő külön kötelesség teljesítését, vagy a fennálló helyzet megszüntetését, vagy bűnjelek elkobzását, vagy a terheltnek az ország területéről, vagy valamely helyről való kiutasítását vagy kitiltását, vagy valamely foglalkozás vagy jog gyakorlásától való eltiltását rendelte el ; vagy ha a kihágás megállapítása valamely vitás kérdés előzetes eldöntésétől függ, és ez még nem történt meg. (3) A végzések ellen, ha a felfolyamodás kifejezetten nincs kizárva, mindig csak egyfokú felfolyamodásnak van helye. (4) Újrafelvételnek a büntetőítélet kihirdetésétől vagy kézbesítésétől számított egy év eltelte után nincs többé helye, és újrafelvételt az érdekelt felek mindenike csak egyszer kérhet. III. Fejezet. Eljárási szabályok. 61. §. Érintkezés a hatóságok közt. A közigazgatási hatóságok, valamint tagjaik és közegeik egymással lehetőleg közvetlenül érintkeznek. A közbeeső hatóságok érintése vagy értesítése azonban nem maradhat el, amikor ezeknek a tett intézkedésről a végrehajtás ellenőrzése végett, vagy más okból tudniok kell.