Felsőházi irományok, 1927. X. kötet • 288-349. sz.

Irományszámok - 1927-299

299. szám. 137 érintetlensége mellett — a főjegyzőre és egyes városi tanácsnokokra is bízhatja. A megbízott főjegyző vagy tanácsnok az ilyen ügyet a polgármester nevében intézi el, intézkedése (határozata) hatályosság és az ellene használható jogorvoslat szempontjából a polgármesterével azonos tekintet alá esik, intézkedéseiért azonban az eljáró főjegyző vagy tanácsnok személyesen is felelős. (3) A törvényhatósági jogú és a megyei városok tanácsa ennek a törvénynek hatálybalépésével megszűnik. 45. §. A bíráló választmány megszűnése. (1) Ennek a törvénynek hatálybaléptével a törvényhatóság állandó bíráló választmánya megszűnik. (2) Az 1886: XXII. t.-c. 33., 39., 42., ós 52. §-a értelmében hozott minden elsőfokú határozat ellen fellebbezésnek van helye a kisgyűléshez, ós annak másodfokú határozata ellen panasszal lehet élni a közigazgatási bírósághoz. II. Rész. Jogorvoslatok, hatósági fokozatok és eljárási szabályok. I. Fejezet. Jogorvoslatok és hatósági fokozatok a rendőri büntető eljárás körébe nem tartozó közigazgatási ügyekben. 46. §. Jogorvoslatok igénybevétele. (1) Jogorvoslatnak van helye minden közigazgatási határozat (intézkedés) ellen, kivéve ha valamely jogszabály a jogorvoslatot kifejezetten kizárja. (2) Idézés ellen nincs helye jogorvoslatnak. 47. §. Jogorvoslatok igénybevételére jogosultság. (1) Jogorvoslattal élhet mindenki, akinek jogát vagy érdekét a közigazgatási határozat (intézkedés) érinti (érdekelt). (2) Közérdekű ügyben érdekelt a közületnek minden tagja, akit a határozat ebben a minőségében érint. (3) A főispánnak (főpolgármesternek), a közigazgatási ágak főnökeinek és képviselőinek, valamint a t. ügyésznek a hatályos jogszabályokon (törvény, rendelet, szabályrendelet) alapuló fellebbezési és felterjesztési joga érintetlen marad. Ilyen fellebbezési és felterjesztési jogot jövőre csak törvény adhat. (4) A kormánynak az 1886 : XXL t.-c. 10. §. első bekezdésén alapuló felülvizsgálati jogát ez a törvény nem érinti. 48. §. Fellebbezés az I. fokú véghatározat ellen. (1) Fellebbezéssel lehet élni bármely elsőfokú közigazgatási véghatározat ellen, kivéve ha az a legfelsőfokú hatóságtól ered, továbbá ha valamely jogszabály a fellebbezést kizárja, vagy az elsőfokú határozat ellen közigazgatási bírósági panaszt enged. (2) Véghatározat az ügydöntő, vagy az ügydöntés mellőzését kimondó határozat. (s) A véghatározatot megelőző eljárás során szenvedett sérelem orvoslását csak a véghatározat ellen irányuló jogorvoslatban lehet kérni. (4) Nincs helye fellebbezésnek olyan elsőfokú véghatározat (intézkedés) ellen, amely nem jár jogkövetkezménnyel (vélemény, óhaj, bizalom vagy bizalmatlanság nyilvánítása stb.), vagy amelyet a hatóság (hatósági tag) személyhez kötött jogként gyakorolt (kijelölés, kinevezés, a választás kitűzése stb.), kivéve ha valamely jogszabály kifejezetten jogot ad annak önálló megtámadására. Felsőházi iromány. 1927—1932. X. kötet. 18