Felsőházi irományok, 1927. X. kötet • 288-349. sz.

Irományszámok - 1927-299

29& szám; 135 (12) Á kísgyfílésnek, illetőleg a kormánybiztosnak olyan intézkedései és határozatai ellen, amelyeket a törvényhatósági bizottság hatáskörébe tartozó kérdésekben tesz és hoz, ugyanazokat a jogorvoslatokat lehet használni, mint amelyek a törvényhatósági bizottság határozatai ellen használhatók volnának. II. Fejezet. Községi igazgatás. 37. §. »Megyei város «-elnevezés. Ennek a törvénynek életbelépésétől kezdve a rendezett tanácsú városok a »megyei város« nevet viselik. 38. §. A képviselőtestületi tagok száma a megyei városokban. (i) Megyei városokban a képviselőtestületi tagok száma 60-nál kevesebb, és 120-nái több nem lehet. Számukat a képviselőtestület szabályrendelettel állapítja meg akként, hogy mintegy 400 lakosra essék egj képviselőtestületi tasr. (2) A megyei városok képviselőtestületi tagjainak választásánál a választókerületeket úgy kell megalakítani, hogy egy-egy választókerületre 600-nál kevesebb, és 2,000nél több választó ne essék. 39. §. Egyes megyei városok kivétele a vármegye vagyonfelügyelő hatósága alól. (1) A belügyminiszter azokat a megyei városokat, amelyeket fejlettségüknél fogva arra alkalmasaknak ítél, kérésükre és a törvényhatósági bizottság meghallgatása után kiveheti a vármegye vagyonfelügyelő hatósága alól, és azokat közvetlenül saját hatósága alá rendelheti. Az ilyen városok minden ilyen ügyüket is az alispán útján terjesztik fel a belügyminiszterhez. (2) A belügyminiszter azt a várost, amelynek fejlődése a kivételes elbánást nem teszi többé indokolttá, bármikor visszahelyezheti a vármegye vagyonfelügyelő hatósága alá. (3) A belügyminiszter az (1) és (2) bekezdés alapján tett intézkedéseit az országgyűlésnek haladéktalanul bejelenti. 40. §. Községi legtöbbadófizetők. (1) Legtöbbadófizetés címén a képviselőtestület tagja, illetőleg a községben nem lakó legtöbbadófizetőnek, a nőknek, kiskorúaknak, gondnokság alatt állóknak, illetőleg ezek törvényes képviselőinek megbízottja csak az lehet, akinek a törvényhatóság területén lévő bármely községben a 41. §. értelmében községi választójoga van. (2) A községi legtöbb adófizetők névjegyzékének összeállításánál a földadót, a házadót, az ezek után kivetett községi pótadót és a lakóhely javára eső általános kereseti adót — beleértve az alkalmazottak kereseti adóját is — kell számításba venni. A 9. §. (5)—(10) bekezdésének rendelkezéseit a községi legtöbbadófizetőkre is alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy a néptanítók adóját szintén kétszeresen kell számítani. 41. §. Községi választójog. (1) Községi választójoga van annak, aki az országgyűlési kép viselő választóknak a községi választás évére érvényes névjegyzékébe a község területén fel van véve, ha legalább hat év óta lakik a község területén, vagy van ott lakása, és saját maga, illetőleg férje legalább két év óta fizet a községben föld-, ház- vagy általános kereseti adót, beleértve az alkalmazottak kereseti adóját is. (2) A választój og gyakorlására nézve az országgyűlési képviselők válasz-