Felsőházi irományok, 1927. X. kötet • 288-349. sz.

Irományszámok - 1927-299

299. szám. 113 alatt, a pénzbüntetésé hét év alatt, az előlépés elvonásáé három év alatt szűnik meg,..." A (4) bekezdés második mondata úgy rendelkezik, hogy a fegyelmi úton hivatalvesztéssel büntetett tisztviselő egyáltalában nem alkalmazható többé közszolgálatban. Ez a rendelkezés ilyen szövegben túllépné ennek közigazgatási tárgyú törvényjavaslatnak a kereteit. Ezért az együttes bizottság a (4) bekezdés utolsó sorában az jjíi' szót törölte és helyébe „törvényhatósági és községi" szavakat tette. 93. §. A (.) bekezdés negyedik sorában a „terhelt" szót az együttes bizottság törölte. 94. §. A (e) bekezdés utolsóelőtti sorában az „a" helyére az együttes bizottság a 92. §. (4) bekezdésénél említett okból ismét a „törvényhatósági és községi" szavakat vette fel. A (7) bekezdést az együttes bizottság a maga egészében kihagyta, mert úgy találta, hogy a viselt hivatal vagy állás elvesztésére ítélt tisztviselőre vonatkozólag ebben a bekezdésben tett megkülönböztetés esetleg zavarokat okozhatott volna, s a jelen szabályozás körén kívül álló büntetőtörvény határozmányaival sem volna teljesen összeegyeztethető. 95. §. A (2) bekezdésben a főispán terhes átalányáról, a (4) bekezdésben pedig képviseleti átalányról van szó. E kifejezések helyébe az egyöntetűség okából mind a két bekezdésben a „terhes (képviseleti)" kifejezést vette fel az együttes bizottság. 97. §. Az összeférhetetlenségről szóló 8. §. tárgyalása során az együttes bizottság elhatározta, hogy a törvényjavaslatnak az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseit, amelyek eredetüeg csak a törvényhatóságokra vonatkoztak, a megyei városokra is kiterjeszti. Az idevonatkozó szöveg azonban a 8. §-ban azért nem volt felvehető, mert a törvényjavaslat első fejezete, amelybe a 8, §. be van illesztve, a törvényhatósági igazgatásról rendelkezik, ezért az együttes bizottság úgy határozott, hogy ezt a rendelkezést a törvényjavaslat V. részébe veszi fel, még pedig a a 97. §. új (3) bekezdéseként a következő szöveggel : ,,(3) E törvény 8. §-ának a törvényhatósági bizottsági tagok összeférhetetlenségére vonatkozó rendelkezései irányadók a megyei város képviselőtestületének tagjaira is." Befejezésül megállapíthatjuk, hogy azok a fejezetek, melyeket a törvényjavaslat felölel, valóban jelentékeny részei közigazgatási életünknek s olyan természetűek, hogy azokra nézve az újabb rendezés a legsürgősebb volt. Ugy hisszük, tárgyila gossággal azt is meg lehet állapítani, hogy az újabb rendezés az eddigi állapothoz képest jelentékenyen előbbre viszi közigazgatásunkat a haladás útján. Mindezeknél fogva az együttes bizottság javasolja a t. Felsőháznak, hogy a törvényjavaslatot mind általánosságban, mind az előadott módosításokkal, a mellékelt szövegezésben, részleteiben is elfogadni méltóztassék. Az együttes bizottság a törvényjavaslat tárgyalása során benyújtott határozati javaslatok közül a következőket fogadta el : 1. „A magyar Országgyűlés Felsőháza utasítja a m. kir. belügyminisztert, hogy mielőbb terjesszen be törvényjavaslatot az alsófokú közigazgatási bíróságok felállítása tárgyában." 2. „Utasítja a Felsőház a kormányt, hogy ,,a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről" szóló 1901 : XX. t.-c. 31. §-ának megfelelve : mindazokat az általános és állandó jellegű rendeleteket (szabályzatokat), melyek az általános közigazgatási Felsőházi iromány. 1927—1932. X. kötet. 15