Felsőházi irományok, 1927. X. kötet • 288-349. sz.
Irományszámok - 1927-299
299. szám. 97 tisztviselők képesítésére vonatkozik. Elméleti képesítésül fogalmazási szakon a& egyetemi doktori oklevelet írja elő, érintetlenül hagyván a külön képzettséget, (ügyvéd, orvos, mérnök) kívánó, valamint a községi jegyzői állásokra előírt minősítést. A IX. vagy ennél magasabb fizetési osztályba tartozó állásokra azonban csak az alkalmazható, aki az elméleti képzettségen felül a három évi gyakorlat után tehető gyakorlati közigazgatási vizsgát sikeresen kiállította. E vizsga letételének kötelezettsége alól kiveszi azonban a törvényhatóság első tisztviselőjét és a megyei város polgármesterét (65., 66. §§.). A jelenlegi államháztartási viszonyoknak megfelelően szabályozza a javaslat a vármegyei tisztviselők illetményeit is. Kimondja, hogy bizonyos számú szolgálati év eltöltése után a tisztviselő eggyel magasabb fizetési osztályba léptethető elő, aki pedig az állásában elérhető legmagasabb fizetési osztályban öt, illetőleg nyolc évet már eltöltött, azt, érdemesség esetén, nyugdíjba beszámítható, kétféle összegű személyi pótlékban lehet részesíteni. A belügyminiszter készségét fejezte ki arra nézve is, hogy amennyiben az új, s egészben véve vívmányszámba menő illetményrendezés egyes tisztviselőkre nézve átmenetileg bizonyos kiegészítő intézkedéseket tenne indokolttá, ezek elől a maga részéről, a pénzügyi kormány hozzájárulása esetén, nem kíván elzárkózni. A javaslatnak 75—94. §-ai az önkormányzati tisztviselők új fegyelmi rendtartását tartalmazzák. Ez a szabályozás általában véve a modern közszolgálati jog követelményeinek szem előtt tartásával készült. Pontosan vannak megállapítva a fegyelmi eljárás okai, a felfüggesztés esetei, egyszerűbb és áttekinthetőbb a fegyelmi hatósági forumok rendszere. A javaslat utolsó V. része, a vegyes és életbeléptető rendelkezéseket tartalmazza s ezenfelül a főispánok fizetését és ellátását szabályozza újabb alapokon. A törvényjavaslat tartalmának vázlatos bemutatása után, most már az alábbiakban, a módosított szakaszok sorrendjében, tüzetesen ismertetjük az együttes bizottság által elhatározott módosításokat, megjegyezvén, hogy ezekhez a módosításokhoz a belügyminiszter is hozzájárult. 4. §. Az (i) bekezdés b) pontjának ötödik sorában „a törvényhatóság székhelyén" szavak helyébe „városban 11 , a nyolcadik sorban pedig „törvényhatóság területén" szavak helyébe ugyancsak „városban" szó kerül. A szabatosság kívánja ezt, mert a b) pontban törvényhatósági jogú városokról van csak szó s így a törvényhatóság székhelyéről beszélni nem lehet. A (3) bekezdés kilencedik sorában „a vármegye" helyett „a törvényhatóság" kifejezés jön, mert nemcsak a vármegyei, hanem a városi törvényhatóságokról is van itt szó. A (7) bekezdés kilencedik sorában, „illetőleg" szó után „kereskedelmi és ipar" szavak szúrandók be. Ugyanezen (7) bekezdés végére utolsó mondatnak a következő szöveg jön : „Ha a választásra jogosult tagok száma négynél kevesebb, az életkorban legidősebb lesz a rendes tag, a korban következő a póttag." A (s) bekezdés negyedik sorában „érdekeltségi csoportonkint való" szavakat törölni kell. 5. §. Az (1) bekezdés utolsó „választhat" szava helyett „választ" szó kerül ; az együttes bizottság ugyanis arra az álláspontra helyezkedett, hogy az örökös tagoknak, mint a th. bizottság törvényszerű elemének választása nemcsak joga, hanem kötelessége is a törvényhatósági bizottságnak Felsőházi iromány. 1927—1932. X. kötet. . 13
