Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.
Irományszámok - 1927-275
275. szám. 73 41. §. A gyógyfürdőkre, az éghajlati gyógyintézetekre, a gyógyhelyekre, az üdülőhelyekre, továbbá az ásvány- és gyógyvízforrásokra vonatkozó kérdések szakszerű tárgyalása céljából a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter Országos Forrás- és Fürdőügyi Bizottság néven véleményező és indítványozó testületet szervez. A bizottság elnöke am. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter, másodelnökét és tagjait a szakférfiak és az érdekeltek köréből a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter nevezi ki. Ezeken felül helyet nyer a bizottságban a m. kir. földmívelésügyi, a m. kir. kereskedelemügyi, a m. kir. igazságügyi, a m. kir. belügyi és a m. kir. pénzügyminiszternek egy-egy képviselője, továbbá helyet nyernek Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának, az Országos Társadalombiztosító Intézet és a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete igazgatóságának, végül az Országos Közegészségi Tanácsnak kiküldöttei. E kiküldöttek számát az Országos Forrásés Fürdőügyi Bizottság szervezetére vonatkozó rendelet (47. §.) állapítja meg. 42. §. A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter a gyógyfürdőkről, az éghajlati g3'ógyintézetekről, a gyógyhelyekről, az üdülőhelyekről, az ásványvizekről és a gyógyvizekről, végül a f or rástei m ékekről törzskönyvet vezettet. 43. §. Azok a vállalatok, amelyek e törvény életbelépése után a gyógyfürdő vagy éghajlati gyógyintézet, a gyógyhely vagy üdülőhely, az ásványva gy gy°gy v í z forgalmának emelése céljából jelentékeny beruházásokat létesítenek, legfeljebb húsz évre terjedő ideiglenes adómentességben részesülhetnek. Az adómentesség kiterjed a vállalat üzeme után járó általános kereseti adóra, a társulati adóra, a községi pótadóra, valamint a kereskedelmi és iparkamarai illetékre. Az engedélyezés, valamint a kedvezmény mértéke és tarFelsőházi iromány. 1927—1932. IX. kötet. tama tárgyában a m. kir. pénzügyminiszter a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszterrel egyetértve határoz. A belső és a külső védőöv területén a 21, §. alapján beerdősített terület az azon telepített erdő főhasználatáig földadómentes. Az adókötelezettség beálltát a m. kir. földmívelésügyi miniszter véleményének meghallgatása után a m. kir. pénzügy miniszter állapítja meg. 44. §. A gyógyhely, illetőleg üdülőhely területén lévő épületek adómentességéről külön törvény intézkedik 45. §. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter gondoskodik, hogy gyógyhelyeken és üdülőhelyeken legalább az évad tartama alatt posta-, távíró- és távbeszélő állomás működjék. 46. §. Felhatalmazást kap a m. kir. minisztérium, hogy a gyógyhelyek és az üdülőhelyek engedélyezésének és az engedélyezés visszavonásának feltételeit, úgyszintén a vonatkozó eljárást, a gyógyhelyek és az üdülőhelyek működését, ideértve bevételeiknek kezelését és felhasználását, a hatósági biztos működését, a gyógyhelyi hivatalos orvos kijelölését és működési körét, a gyógyhelyek és az üdülőhelyek közrendészeti és közegészségügyi igazgatását, a gyógyhelyi és az üdülőhelyi bizottságok szervezetét és működését, a gyógyhelyi és az üdülőhelyi díjak kivetésének és behajtásának módját és e díjak fizetése alól mentességeket rendelettel szabályozza. Felhatalmazást kap továbbá a m. kir. minisztérium, hogy e törvénynek a gyógyhelyekre és az üdülőhelyekre vonatkozó 10—25. §-ait Budapest székesfőváros területén és a Balaton partja mentén módosításokkal léptesse életbe. Végül felhatalmazást kap a m. kir. minisztérium arra is, hogy egyes községeket (városokat) a pénzügyi lehetőségek szerint népfürdő létesítésére és fenntartására kötelezzen. 47. §. Felhatalmazást kap a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter, hogy a gyógyfürdők és az éghajlati gyógy10
