Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.

Irományszámok - 1927-275

6 8 275. szám. a fürdő évad tartama alatt a gyógyhelyen nem kereseti foglalkozás gyakorlása végett három napot meghaladó időt töltenek (gyógyhelylátogatók). A gyógyhelyi díj mértékét a törvényhatóság első tisztviselője a gyógyhelyi bizottság (fürdőegyesület választmánya) javaslatára évről-évre állapítja meg. A gyógyhelyi díjat a gyógyhelyi bizottság (fürdőegyesület .választmánya) írja elő és szedi be. A bérbeadók a gyógyhelyi díjakért a fizetésre köteles gyógyhelylátogatókkal egyetemleg felelősek. A be nem fizetett gyógyhelyi díjakat közadók módjára kell behajtani. A gyógyhelyi bizottságnak (fürdőegyesület választmányának) a hatósági biztos láttamozásával ellátott gyógyhelyi díj tartozási kimutatása végrehajtható közokirat. 16. §. A m. kir. belügyminiszter a gyógyhelyi bizottságnak (fürdőegyesület választmányának) indokolt előterjesztésére és a m. kir. népjóléti és munkaügyi és a m. kir. pénzügyminiszterrel egyetértve elrendelheti, hogy ár község meghatározott részére korlátozott gyógyhelyen levő épületek házadója után befolyó községi pótadó 30—50%-át a községi költségvetésben a gyógyhely közcélú (közegészségi, útépítési és fenntartási, világítási, köztisztasági, szépítési stb.) intézményéi javára kiadásként tüntessék fel és évnegyedes utólagos részletekben a gyógyhelyi bizottságnak (fürdőegyesület választmányának) fizessék ki. A községi pótadórészesedésből befolyó összeget a gyógyhely egyéb jövedelmeivel együtt kell kezelni és felhasználni. • 17. §, A gyógyhely jövedelmét a gyógyhely fenntartására, közcélú, továbbá a gyógyhelylátogatók kényelmét és szórakozását célozó intézmények létesítésére, általában a gyógyhely emelésére és szépítésére kell fordítani. A költségvetést és a zárszámadást a törvényhatóság első tisztviselője hagyja jóvá. 18. §. A gyógyhely érdekében szükséges közérdekű (egészségügyi, vízvezetéki, csatornázási, talaj vízlevezetési, vüágítási, partrendező, parkozási, fürdőházépítési stb.) munkálatok elvégzésére, ha azoknak költsége a gyógyhely bevételeiből (15. és 16. §.) nem fedezhető, a gyógyhelyen lévő ingatlanok tulajdonosai érdekeltségi kört alkothatnak. Az érdekeltségi kör megalakítása tárgyában a törvényhatóság első tisztviselője határoz. Határozata ellen a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszterhez lehet fellebbezni, aki a m. kir. belügyminiszterrel .a m. kir. pénzügyminiszterrel, a m. kir. földmívelésügyi és a m. kir. kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve határoz. Az érdekeltségi kört meg kell alakítani, ha a gyógyhelyen lévő ingatlanok tulajdonosainak ház- és földadó szerinti többsége kívánja. Ily többség hiányában is a törvényhatóság első tisztviselője a gyógyhelyi bizottság meghallgatása után megalakítja az érdekeltségi kört, ha ez a gyógyhely javára szolgáló közérdekű munkálatok elvégzésére szükséges. Az érdekeltségi hozzájárulás arányát az érdekeltség állapítja meg. Megegyezés hiányában a törvényhatóság első tisztviselője határoz. Határozata ellen az első bekezdésben említett fellebbezésnek van helye. A fellebbezés alapján hozott határozat ellen a m. kir. Közigazgatási Bíróságnál panaszt lehet emelni. A be nem fizetett hozzájárulási költ séget közadók módjára kell behajtani. C) Védőövek. 19. §. A gyógyhely, illetőleg a gyógyhelyen működő gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) érdekében belső védőövet lehet megállapítani. A belső védőöv határain betűi nem létesíthető oly gazdasági, ipari vagy kereskedelmi üzem, amely a gyógyhely, illetőleg a gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) egészségügyi követejmé-