Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.
Irományszámok - 1927-270
270. szám. 57 főképpen a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal támogatására, a túlnyomó nagy részben ott folyó statisztikai tevékenység előmozdítására hivatott. Ezért az Országos Statisztikai Tanács és a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal munkássága között minél elevenebb, szorosabb kapcsolat létesítése szükséges. Ezt célozza a szakasznak az a rendelkezése, mely a Tanács ügyvezetői tennivalóinak ellátását minden esetben a hivatal elnöke részére tartja fenn. A Tanács pártatlan működését biztosítja annak elrendelése, hogy amennyiben a Tanács elnöke vagy másodelnöke a Központi Statisztikai Hivatal elnöke vagy alelnöke, ez utóbbiak nem elnökölhetnek a Központi Statisztikai Hivatal és a 2. §-ban említett más szerv között felmerült vitás ügy tárgyalásánál. 9. §. Az 1897 : XXXV, t,~c, 3, §-ával egyezően célszerű, hogy a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal és a Tanács szervezete ennek fontosságára való tekintettel az államfő által jóváhagyott rendelettel szabályoztatik. 10, §. A M, kir. Központi Statisztikai Hivatal munkaterve helyébe — ezen szakasz első bekezdése értelmében — a központi irányítás és felügyelet alá kerülő minden adatgyűjtést egybefoglaló munkaterv lép» amely az országgyűlés elé terjesztendő jóváhagyás végett. E rendelkezéssel az országgyűlés nemcsak a Központi Statisztikai Hivatal tevékenysége, hanem minden egyéb jelentős hivatalos statisztikai tevékenység tekintetében is összefoglaló áttekintést nyer és megszűnik az a visszás állapot, hogy egyedül a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjtéseihez volt szükséges az országgyűlés jóváhagyása. Az a rendelkezés, hogy a munkaterv tekintetében az Országos Statisztikai Tanácsot meg kell hallgatni, biztosítja azt, hogy a Tanács szakvéleményével előmozdítsa a központi irányítás alá helyezett statisztikai tevékenységben a 2. §-ban említett célok valóra válását. A szakasz második bekezdése lehetővé teszi, hogy sürgős esetekben az adatgyűjtés a minisztertanácsnak az Országos Statisztikai Tanács meghallgatása után adott engedélye alapján legyen végrehajtható. Ez a gyakorlati okokból szükséges intézkedés nem érinti az országgyűlés ellenőrzési jogát, mert az ilyen adatgyűjtésről a következő évi munkatervben a sürgősség indokolásával jelentést kell tenni az országgyűlésnek. A harmadik bekezdés az 1897 : XXXV. t.-c. (3. §. harmadik bekezdés) megfelelő rendelkezését ismétli meg a javaslat értelmében kibővülő munkatervre alkalmazva. Tehát általánosabb védelmet nyújt. A szakasz negyedik bekezdése a jóváhagyott munkaterven kívül, illetve a minisztertanács engedélye nélkül végzett hivatalos adatgyűjtésektől megvonja a törvény szankcióit. Minthogy a magánfelek a hatóságoktól jövő minden felszólításnál természetszerűen vélelmezik a megfelelő szankciók fennforgását, szükséges, hogy azokban az esetekben, amikor az adatgyűjtés nem a törvényen alapul s így az adatszolgáltatás kötelessége nem áll fenn, ez a körülmény az adatgyűjtő felhívásban az érdekelt felekkel közöltessék. A munkaterven kívül vagy a minisztertanács engedélye nélkül végzett adatgyűjtést megtiltani nem látszik indokoltnak. Előfordulhat ugyanis, hogy valamely hatóság vagy hivatal oly adatokat kíván begyűjteni, amelyek természetüknél fogva kizárják a bevallás kötelezővé tételét (pl. háztartási költségek statisztikája). Gyakori az az eset is, hogy az adatgyűjtést valamely későbbi adatgyűjtés előkészítése céljából csak kísérletképen hajtják végre és az adatgyűjtő szerv csupán az adatszolgáltatási lehetőségekről óhajt tájékozódást szerezni. Ilyen esetekben az adatgyűjtő csupán az adatszolgáltató fél önkéntes készségére kíván támaszkodni. Felsőházi iiomány, 1927—1933. IX. kötet, 8
