Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.

Irományszámok - 1927-286

AU 2S6. szám. (2) A pénzbírság 10 pengőnél kevesebb és 1.000 pengőnél több nem lehet ; azt közadók módjára kell behajtani és a törvényhatósági szegényalap javára kell fordítani. {3) Az előlépés elvonása abban áll, hogy a tisztviselő meghatározott idő alatt, amely három évnél hosszabb nem lehet, magasabb fizetési osztályba, vagy magasabb fizetési fokozatba nem léphet, illetőleg nem léptethető elő, sem magasabb állásba nem alkalmazható (nem nevezhető ki, és nem választható meg). Az előlépés elvonásának hatálya azzal a nappal kezdődik, amelyen a tisztviselőre az előlépés lehetősége megnyílt. (4) A szolgálattól felmentés a szabályszerű elbánás alá vonással (1912 : LXV. t.-c. 35. §. utolsóelőtti bekezdése) egyenlő hatályú. (5) A hivatalvesztés a tisztviselő állásának és az ezzel összekötött címnek, rangnak, illetménynek, ellátási igényeknek és minden egyéb kedvezménynek elvesztését vonja maga után. (e) A fegyelmi hatóság (bíróság) különös méltánylást érdemlő esetekben a hivatalvesztésre ítélt tisztviselő hozzátartozóinak ellátási igényeit érintetlenül hagyhatja, amely esetben ezeknek ellátási igényeit akként kell megállapítani, mintha a tisztviselő a hivatalvesztésre szóló határozat jogerőre emelkedése napján meghalt volna. (7) Nyugdíjas tisztviselő ellen csak hivatalvesztésbüntetést lehet megállapítani. Ha enyhébb büntetés alkalmazása volna indokolt, a fegyelmi vétséget meg kell állapítani, a büntetés kiszabását ellenben mellőzni kell. 91. §. Jogorvoslatok. (1) Az elsőfokú fegyelmi hatóság határozata ellen fellebbezéssel élhet az elítélt tisztviselő, a főispán (főpolgármester), a közvádló, és ha ez utóbbi nem fellebbezett : a panaszos magánfél is. A panaszos a közvádló fellebbezése esetében is fellebbezhet, ha a fegyelmi panasz tárgyává tett cselekmény vagy mulasztás magánérdekét érinti. A köz vádló fellebbezését nem vonhatja vissza. (2) A fellebbezést rendszerint írásban két példányban kell beadni. A másodpéldányt az ellenfélnek (a közvádlónak, vagy a terhelt tisztviselőnek) kell kézbesíteni, aki erre észrevételeit nyolc nap alatt írásban előterjesztheti. A fellebbezést élőszóval is elő lehet terjeszteni, amelyet az elsőfokú hatóság — indokaival együtt — röviden jegyzőkönyvbe foglalja, és erről az ellenfelet (t. ügyészt) azzal értesíti, hogy a jegyzőkönyvet nyolc nap alatt megtekintheti, és észrevételeit írásban benyújthatja. Ha a kézbesítés, vagy az értesítés nem sikerül, ez az alj árast nem akasztja meg. (3) A fegyelmi választmánynak másodfokon hozott határozata ellen csak akkor van helye további fellebbezésnek a fegyelmi bírósághoz, ha a másodfokú határozat szolgálattól felmentés-, vagy hivatalvesztésbüntetést állapított meg. Jogszabálysértés okából azonban felülvizsgálati kérelemmel lehet élni. (4) A fegyelmi határozatot a tisztviselő terhére akkor is meg lehet változtatni, ha az ellen egyedül ő élt fellebbezéssel. (5) A fegyelmi ügyben hozott érdemleges határozat — jogerőre emelkedése után — csak újrafelvételi kérelemmel támadható meg, és a jogerős fegyelmi határozatnak felülvizsgálására a m. kir. közigazgatási bíróság illetményigények címén sem jogosult. (0) A fellebbviteli határidő tizenöt nap, amelyet a fegyelmi határozat kihirdetését, illetőleg kézbesítését követő naptól kell számítani. (7) Ha a határozat kihirdetése vagy kézbesítése bármilyen okból nem sikerült, a 82. §. (3) bekezdése szerint kell eljárni.