Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.

Irományszámok - 1927-286

442 286. szám. ha az eljárás alatt álló tisztviselők egyike sem tartozik magasabb hatáskörű fegyelmi hatóság alá (85. §. (2) bek.). Amelyik eljárásra jogosult fegyelmi hatóság a többit megelőzte, az az egész eljárás lefolytatására illetékes marad. (3) Nyugdíjas tisztviselő fegyelmi ügyében az eljárásra ha a belügyminiszter más fegyelmi hatóságot nem jelöl ki, az a fegyelmi hatóság illetékes, amelynek területén a terhelt tisztviselő legutoljára teljesített tényleges szolgálatot. Ugyanez a rendelkezés irányadó a 76. §. (4) bekezdésében említett eljárás esetében is. (4) A fegyelmi hatóságok illetékességi összeütközése kérdésében a belügyminiszter végérvényesen dönt. (5) Ha a fegyelmi eljárás alá vont tisztviselő (közös fegyelmi ügyben a tisztviselők valamelyike) a fegyelmi hatóság egy vagy több tagjával olyan viszonyban (rokonság, sógorság, per, ellenségeskedés stb.) áll, amely miatt elfogulatlan és tárgyilagos fegyelmi határozat hozatala veszélyezettnek látszik, az érdekelt felek valamelyi-kének kérelmére, vagy hivatalos előterjesztés alapján a belügyminiszter más hasonló rangú fegyelmi hatóságot jelölhet ki. (ß) Ha a fegyelmi eljárást a törvényhatóság első tisztviselője és helyettese ellen, vagy azok bármelyike ellen is elrendelték, a belügyminiszter az eljárás lefolytatására mindig más törvényhatóság fegyelmi választmányát jelöli ki. (7) A belügyminiszternek más fegyelmi hatóságot kijelölő határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak. 87. §. A fegyelmi hatóságok szervezete. (1) A törvényhatóság első tisztviselője egyéni hatóságként jár el. (2) A közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya az 1876 : VI. t.-c. 52. és 54. §-ának rendelkezései szerint alakul és működik. (3) A fegyelmi bíróságnak elnöke : a belügyminiszter, akadályoztatása esetében az általa kijelölt helyettese ; tagjai: két közigazgatási bíró és két belügyminisztériumi (legalább az V. fizetési osztályba tartozó) tisztviselő. Olyan önkormányzati tisztviselő fegyelmi ügyében, aki valamely másik miniszter fennhatósága alá tartozik, a két belügyminisztériumi tisztviselő egyikének helyébe az illető miniszter által kijelölt hasonló rangú tisztviselő lép. (4 ) A kir. közigazgatási bíróság tagjai közül évenkint négy fegyelmi bírót jelöl ki, akik közül a fegyelmi bíróság elnöke esetenkint két fegyelmi bírót meghív. (5) A belügyminiszter a minisztérium tisztviselői közül évenkint kijelöli egy vagy több helyettesét, és a fegyelmi bíróság tagjaiként legalább négy főtiszt viselőt. (e) A fegyelmi bíróság előadóját, aki a jegyzői tennivalókat is végzi, a belügyminiszter esetről-esetre jelöli ki. (7) A fegyelmi hatóságok elnökének, tagjainak és előadójának kizárására a 81. §. (4) és (5) bekezdésének a vizsgálóbiztosra megállapított rendelkezései irányadók. 88. §. Szóbeliség, írásbeliség. (1) A fegyelmi ügy tárgyalása az elsőfokon rendszerint, a felsőbbfokon mindig írásban, társas hatóságnál (bíróságnál), tanácsülésben történik. (2) A törvényhatóság első tisztviselője, mint elsőfokú fegyelmi hatóság, továbbá a fegyelmi választmánynak, mint elsőfokú fegyelmi hatóságnak az elnöke a terheltnek, több tisztviselő közös fegyelmi ügyében valamennyi terheltnek a kérelmére köteles a szóbeli tárgyalást. elrendelni ; de kérelem nélkül is elrendelheti a szóbeli tárgyalást, ha a tényállás megállapítását valamely ügydöntő kérdésben hiányosnak, vagy