Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.

Irományszámok - 1927-286

428 286. szám. tudományi tudori, vagy a közgazdaságtudományi karon szerzett közgazdaságtudományi tudori oklevele van. Ez a rendelkezés irányadó a közigazgatás bármely ágának, tehát az állami rendőrségnek fogalmazási szakában való alkalmazásra is. (2) A külön képzettséget (ügyvéd, orvos, mérnök stb.) kívánó és a községi jegyzői állásokra csak az alkalmazható, aki az illető állásra megállapított képzettséget igazolja. (3) Tiszteletbeli tisztviselőt a főispán csak fogalmazási állásokra nevezhet ki, tiszteletbeli alispánt, illetőleg polgármestert és árvaszéki elnököt azonban nem lehet kinevezni. Tiszteletbeli tisztviselővé csak azt lehet kinevezni, aki az illető állásra megkívánt elméleti képesítéssel rendelkezik, és nem tölt be más igazgatási körben tényleges állást. A kinevezés hatálya a törvényhatósági bizottság tagjai felerészének legközelebbi megújításáig terjed. A tiszteletbeli tisztviselő fegyelmi tekintetben a valóságos tisztviselővel azonos tekintet alá esik. A szolgálatra berendelés — az ügyészek kivételével — nem tarthat tovább egy hónapnál, és tényleges alkalmaztatás esetében a tiszteletbeli minőségben teljesített szolgálat idejét semminemű vonatkozásban sem lehet számításba venni. 66. §. Gyakorlati képesítés. (1) Jogi képesítéshez kötött olyan közigazgatási állásra, amely a IX-ik, Budapest székesfővárosban az ennek megfelelő vagy még magasabb fizetési osztályba van sorozva, csak az alkalmazható, és csak az léptethető elő, aki a 65. §. (1) bekezdésében megkívánt elméleti képzettségen felül a gyakorlati közigazgatási vizsgát is sikeresen kiállotta. A törvényhatóság első tisztviselőjévé és a megyei város polgármesterévé azonban az is megválasztható, aki a 65. §. (1) bekezdésében megjelölt elméleti képesítéssel rendelkezik, de gyakorlati közigazgatási vizsgát nem tett. (2) A 65. §-ban kivótelképen felsorolt állásokra az (1) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik. (3) Gyakorlati közigazgatási vizsgára az bocsátható, aki a megkívánt elméleti képesítés megszerzése után a közigazgatási szolgálatban, vagy ebben és az alább felsorolt működési körökben együtt legalább három évi gyakorlatot eltöltött, amelyből e

gy évet községi jegyző, félévet járási főszolgabíró, és félévet alispán mellett kell elt öltenie. A törvényhatósági jogú és megyei város alkalmazottai gyakorlati idejük mindhárom évét a városi szolgálatban is eltölthetik. Gyakorlati közigazgatási vizsgára kell bocsátani azt is, aki gyakorlati idejének mindhárom évét, vagy annak egy részét valamely pénzügyi, vagy állami rendőrségi hatóság fogalmazási szakában töltötte el. Valamennyi alkalmazott gyakorlati idejéből egy évet bármelyik közigazgatási hatóságnál, vagy a tiszti ügyészségnél, vagy a kir. kincstári jogügyigazgatóságnál, vagy. a közalapítványi kir. ügyigazgatóságnál, vagy a kir. bíróságnál is eltölthet. Beszámítható e

gy ©vi tényleges ügyvédjelölti gyakorlat is. (4) A törvényhatóság első tisztviselője köteles gondoskodni arról, hogy a megkövetelt különféle gyakorlati (szolgálati) időket minden közigazgatási gyakornok késedelem nélkül eltölthesse. (5) A gyakorlati közigazgatási vizsga letételére megkívánt 3 évi szolgálatba be kell számítani azt a szolgálati időt, amelyet a közigazgatási alkalmazott ennek a törvénynek hatályba lépése előtt, az 1883 :

1. t.-c-ben megkívánt elméleti képesítés birtokában, a közigazgatási szolgálat bármelyik ágának fogalmazási szakában eltöltött. (e) Jogi karbeli egyetemi rendes-, vagy magántanárok és jogakadémiai