Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.

Irományszámok - 1927-286

286. szám. 419 ha a törvényhatósági bizottság tartósan munkaképtelenné válik, vagy működése olyan irányt vesz, hogy annak következtében a törvényhatóság gazdasági helyzete válságossá válhatik. (14) A városi törvényhatósági bizottságot feloszlató minisztériumi rendelet ellen, közhírrétételétől számított 30 nap alatt, birtokon kívül panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz. (15) A panasz előterjesztésére a feloszlatott városi törvényhatósági bizottság nemtisztviselő tagjai legalább egyharmad részének, vagy ötven törvényhatósági bizottsági tagnak együttesen van joga. A panaszlók névaláírását a 23. §. (2) bekezdése szerint hitelesíteni kell. (IÖ) A (2) és (5)—(12) bekezdések rendelkezései irányadók a városi törvényhatósági bizottságok feloszlatásának esetében is. II. Fejezet. Községi igazgatás. 37. §. ,»Megyei város"-elnevezés. Ennek a törvénynek életbelépésétől kezdve a rendezett tanácsú városok a ,,megyei város" nevet viselik. 38. §. A képviselőtestületi tagok száma a megyei városokban. (1) Megyei városokban a képviselőtestületi tagok száma 60-nál kevesebb, és 120-nál több nem lehet. Számukat a képviselőtestület szabályrendelettel állapítja meg akként, hogy mintegy 500 lakosra essék egy kép-' viselőtestületi tag. (2) A megyei városok képviselőtestületi tagjainak választásánál a választókerületeket úgy kell megalakítani, hogy egy-egy választókerületre 600-nál kevesebb és 2.000nél több választó ne. essék. 39. §. Egyes megyei városok kivétele a vármegye vagyonfelügyelő hatósága alól. (1) A belügyminiszter azokat a megyei városokat, amelyeket arra fejlettségüknél fogva alkalmasaknak ítél, kérésükre és az alispán meghallgatása után kiveheti a vármegye vagyonfelügyelő hatósága alól, és azokat közvetlenül saját hatósága alá rendelheti. Az ilyen városok minden ilyen ügyüket is az alispán útján terjesztik fel a belügyminiszterhez. (2) A belügyminiszter azt a várost, amelynek fejlődése a kivételes elbánást nem teszi többé indokolttá, bármikor visszahelyezheti a vármegye vagyonfelügyelő hatósága alá. (3) A belügyminiszter az (1) és (2) bekezdés alapján tett intézkedéseit az országgyűlésnek haladéktalanul bejelenti. 40. §. Községi legtöbbadófizetők. (1) Legtöbbadófizetés címén a képviselőtestület tagja, illetőleg a községben nem lakó legtöbbadófizetőnek, a nőknek, kiskorúaknak, gondnokság alatt állóknak, illetőleg ezek törvényes képviselőinek megbízottja csak az lehet, akiknek a törvényhatóság területén lévő bármely községben a 41. §. értelmében községi választójoga van. (2) A községi legtöbbadófizetők névjegyzékének összeállításánál a földadót, a házadót, az ezek után kivetett községi pótadót és a lakóhely javára eső általános kereseti adót — beleértve az alkalmazottak kereseti adóját is — kell számításba venni. A 9. §. (5)—{10) bekezdésének rendelkezéseit a községi legtöbbadófizetőkre is alkalmazni kell, a néptanítók adóját azonban ezután is kétszeresen kell számítani. 41. §. Községi választójog. (1) Községi választójoga van annak, aid az országgyűlési képviselőválasz-