Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.

Irományszámok - 1927-286

286. szám. 417 közgyűlése tagjai sorából öt évre választja, ^4 részét pedig a főispán a törvényhatósági bizottság tagjai közül öt évre kinevezi. (3) A kisgyűlésben a legtöbbadófizetők és az összes választók által választott, valamint az érdekképviseleti törvényhatósági bizottsági tagoknak képviselve kell lenniök. A kisgyűlés tagjává sem megválasztani, sem kinevezni nem lehet azt, aki szakszerűség képviselete címén (4. §. (1) ), vagy hivatali állásánál fogva (6. §. (1) ) tagja a törvényhatósági bizottságnak. (4) A kisgyűlés tagjainak választása, illetőleg kinevezése alkalmával a rendes tagok számával egyenlő számú póttagot is kell választani, illetőleg kinevezni. (5) A kisgyűlés tagjainak választására, valamint a választás ellen igénybevehető jogorvoslatokra a 18. §. rendelkezései irányadók. (e) Előadóként működhetik a kisgyűlés tagjai közé nem tartozó tisztviselő is, akit azonban szavazati jog nem illet meg. A kisgyűlés jegyzőjét a törvényhatóság első tisztviselője jelöli ki a törvényhatósági tisztviselők közül. Szakkérdések tárgyalására az érdekelt állami és törvényhatósági szaktisztviselőket meg kell hívni és meg kell hallgatni; a kisgyűlés szakkérdések tárgyalására bárki mást is meghívhat és meghallgathat. (7) A kisgyűlés ügyrendjét, rendes üléseinek számát és megtartásuk időközeit a törvényhatóság szabályrendelettel állapítja meg, de havonkint legalább egy rendes kisgyűlést kell tartani. (s) Rendkívüli kisgyűlést az elnök bármikor összehívhat, és a nem tisztviselő tagok legalább % részének kívánságára négy nap alatt összehívni köteles. (9) A kisgyűlés határozatképességéhez legalább öt nemtisztviselő tag jelenléte szükséges. Ha a kisgyűlés határozatképtelensége miatt új kisgyűlést kell egybehívni, ezen a kisgyűlésen a jelenlevők határoznak mindazokban az ügyekben, amelyek a határozatképtelen kisgyűlés tárgysorozatába fel voltak véve. (10) A kisgyűlésnek az a tagja, aki egymásután következő három ülésről igazolatlanul elmarad, elveszti tagságát. A kisgyűlési tagság elvesztése kérdésében az igazoló választmány az elnöktől kapott értesítéstől számított 30 napon belül köteles határozni ; véghatározata ellen 15 nap alatt panasz szál lehet élni a közigazgatási bírósághoz, amely soronkívül, de lehetőleg a panasz beérkezésétől számított 30 nap alatt dönt. 35. §. A kisgyűlés hatásköre. (1) A törvényhatósági kisgyűlés : 1. elsőfokon intézkedik (határoz) azokban a közérdekű ügyekben, amelyekben az intézkedés (határozás) joga e törvény hatálybalépésének időpontjában a törvényhatósági bizottságot illette, de amelyeket ennek a törvénynek 22. §. (2) bekezdése nem sorol fel ; 2. másodfokon határoz azokban a közérdekű ügyekben, amelyekben e törvény hatálybaléptekor másodfokon a törvényhatósági bizottság volt hivatott határozni ; 3. előkészíti a törvényhatósági bizottsági közgyűlés elé terjesztendő ügyeket. (2) A kisgyűlés határozatai ellen a fellebbezési és felterjesztési jog a főispánt ugyanabban a keretben illeti meg, mint a törvényhatósági bizottság közgyűlésének határozataival szemben. (3) A kisgyűlés megalakulásával az állandó választmány megszűnik. 36. §. A törvényhatósági bizottság feloszlatása. (1) A vármegyei törvényhatósági bizottságot a minisztérium a belügyminiszter előterjesztésére feloszlat53*