Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.

Irományszámok - 1927-284

208 284. szám. alapján az adóalapjukat újból meg­állapítani, ha a rendelkezésre álló ada­tok szerint jövedelmük, illetőleg vagyo­nuk lényegesen emelkedett. Lényeges emelkedésnek kell tekinteni azt, ha a rendelkezésre álló adatok szerint meg­állapítható jövedelem-, illetőleg va­gyontöbblet azoknál az adózóknál, akik­nél az egyébként változatlanul fenntar­tandó jövedelemadóalap a 6.000 P-t, illetőleg a vagyonadóalap a 150.000 P-t meg nem haladja, az előző évi adó­alapoknak 20%-át eléri, azoknál az adó­zóknál pedig, akiknél az egyébként változatlanul fenntartandó jövedelem­adóalap 6.001—10.000 P-ben, illetőleg a vagyonadóalap 150.001—200.000 P-ben volt megállapítva, a többlet az előző évi adóalapok 10%-át, de a jövedelemnél legalább az 1.200 P-t, a vagyonnál pedig legalább a 30.000 P-t eléri." „(&) A pénzügyminiszter külön ren­deletben akár általában valamennyi adózóra nézve, akár csak az adózók egyes csoportjaira, illetőleg egyes köz­ségekre nézve új adókivetést rendel­het el. 1 " „(e) Az eljárást a pénzügyminiszter rendelettel szabályozza." 4. §. A jövedelemadóról és a vagyon­adóról szóló 1927. évi 500/P. M. számú hivatalos összeállításnak a jövedelem­és vagyonadó elengedését szabályozó 58. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek : „(1) Ha a jövedelem, illetőleg a vagyon az adóévben az adózótól füg­getlenül bekövetkezett rendkívüli kö­rülmények folytán tartósan oly mó­don csökkent, hogy a hátralékos tar­tozását még méltányos részletekben sem képes megfizetni, az apadást elő­idéző esetnek bekövetkeztekor még nem esedékes adónak aránylagos része egészben vagy részben elengedhető. Ha pedig az adózó halála, vagy más, az adózótól függetlenül bekövetkezett rendkívüli körülmény folytán a jöve­delemforrás és vagyontárgy időköz­ben megszűnt vagy ha a tartozás be­hajtása a hátralékos megélhetését létalapjában támadná meg, kivételesen a hátralék is egészben vagy részben elengedhető." 5. §. A kereseti adóról szóló 1927. évi 300/P. M. számú hivatalos össze­állításnak az alkalmazottak adóköte­lezettségét szabályozó 3. §-a a követ­kező (3) bekezdéssel egészíttetik ki : ,,{3) . A Magyarországon avagy a Magyarországtól elcsatolt területen tel­jesített szolgálatból folyó és a (2) be­kezdés értelmében általános kereseti adó alá eső nyugellátások adóját azon­ban nem a 17. §-ban megállapított adókulcs szerint, hanem az előző évi nyugellátások összegének egytizenket­ted része után a 18. §.2. pontja szerint járó adóösszegnek tizenkétszeresében kell megállapítani." 6. §. A kereseti adóról szóló 1927. évi 300/P. M. számú hivatalos össze­állításnak az állandó adómentességet szabályozó 5. §. (1) bekezdésének 5. pontja helyébe a következő rendelke­zések lépnek : „5. a m. kir. honvédség, csendőr­ség, vámőrség és folyamőrség tény­leges szolgálatában álló vagy vára­kozási illetékkel szabadságolt tisztjei­nek, altisztjeinek és legénységének, a katonai illetményeket élvező tényleges közigazgatási alkalmazottaknak, a rendőrség és a pénzügyőrség altisztjei­nek és legénységének, végül az állam­fogházak, fegyházak, börtönök és fog­házak őrszemélyzetének összes szol­gálati járandóságai." 7. §. A kereseti adóról szóló 1927. évi 300/P. M. számú hivatalos össze­állításnak az adóalapok változatlan fenntartását szabályozó 22. §-ának (2), (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek : „(2) Ez a felhatalmazás azonban nem alkalmazható azokra az adózókra nézve, akiknek kereseti adó alapja a 10.000 pengőt túlhaladja. Ezek az adózók évenként kötelesek szabály­szerű bevallást adni."

Next

/
Oldalképek
Tartalom