Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.
Irományszámok - 1927-284
208 284. szám. alapján az adóalapjukat újból megállapítani, ha a rendelkezésre álló adatok szerint jövedelmük, illetőleg vagyonuk lényegesen emelkedett. Lényeges emelkedésnek kell tekinteni azt, ha a rendelkezésre álló adatok szerint megállapítható jövedelem-, illetőleg vagyontöbblet azoknál az adózóknál, akiknél az egyébként változatlanul fenntartandó jövedelemadóalap a 6.000 P-t, illetőleg a vagyonadóalap a 150.000 P-t meg nem haladja, az előző évi adóalapoknak 20%-át eléri, azoknál az adózóknál pedig, akiknél az egyébként változatlanul fenntartandó jövedelemadóalap 6.001—10.000 P-ben, illetőleg a vagyonadóalap 150.001—200.000 P-ben volt megállapítva, a többlet az előző évi adóalapok 10%-át, de a jövedelemnél legalább az 1.200 P-t, a vagyonnál pedig legalább a 30.000 P-t eléri." „(&) A pénzügyminiszter külön rendeletben akár általában valamennyi adózóra nézve, akár csak az adózók egyes csoportjaira, illetőleg egyes községekre nézve új adókivetést rendelhet el. 1 " „(e) Az eljárást a pénzügyminiszter rendelettel szabályozza." 4. §. A jövedelemadóról és a vagyonadóról szóló 1927. évi 500/P. M. számú hivatalos összeállításnak a jövedelemés vagyonadó elengedését szabályozó 58. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek : „(1) Ha a jövedelem, illetőleg a vagyon az adóévben az adózótól függetlenül bekövetkezett rendkívüli körülmények folytán tartósan oly módon csökkent, hogy a hátralékos tartozását még méltányos részletekben sem képes megfizetni, az apadást előidéző esetnek bekövetkeztekor még nem esedékes adónak aránylagos része egészben vagy részben elengedhető. Ha pedig az adózó halála, vagy más, az adózótól függetlenül bekövetkezett rendkívüli körülmény folytán a jövedelemforrás és vagyontárgy időközben megszűnt vagy ha a tartozás behajtása a hátralékos megélhetését létalapjában támadná meg, kivételesen a hátralék is egészben vagy részben elengedhető." 5. §. A kereseti adóról szóló 1927. évi 300/P. M. számú hivatalos összeállításnak az alkalmazottak adókötelezettségét szabályozó 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészíttetik ki : ,,{3) . A Magyarországon avagy a Magyarországtól elcsatolt területen teljesített szolgálatból folyó és a (2) bekezdés értelmében általános kereseti adó alá eső nyugellátások adóját azonban nem a 17. §-ban megállapított adókulcs szerint, hanem az előző évi nyugellátások összegének egytizenketted része után a 18. §.2. pontja szerint járó adóösszegnek tizenkétszeresében kell megállapítani." 6. §. A kereseti adóról szóló 1927. évi 300/P. M. számú hivatalos összeállításnak az állandó adómentességet szabályozó 5. §. (1) bekezdésének 5. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek : „5. a m. kir. honvédség, csendőrség, vámőrség és folyamőrség tényleges szolgálatában álló vagy várakozási illetékkel szabadságolt tisztjeinek, altisztjeinek és legénységének, a katonai illetményeket élvező tényleges közigazgatási alkalmazottaknak, a rendőrség és a pénzügyőrség altisztjeinek és legénységének, végül az államfogházak, fegyházak, börtönök és fogházak őrszemélyzetének összes szolgálati járandóságai." 7. §. A kereseti adóról szóló 1927. évi 300/P. M. számú hivatalos összeállításnak az adóalapok változatlan fenntartását szabályozó 22. §-ának (2), (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek : „(2) Ez a felhatalmazás azonban nem alkalmazható azokra az adózókra nézve, akiknek kereseti adó alapja a 10.000 pengőt túlhaladja. Ezek az adózók évenként kötelesek szabályszerű bevallást adni."
