Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.

Irományszámok - 1927-279

168 279. szám. tani s általában a borvidékek különleges érdekeit minden téren képviselni és előmozdítani. A szőlőművelésre és borforgalomra vonatkozó szaktudósítói teendők ellátása és statisztikai adatok gyűjtése szintén a vármegyei hegyközségi tanács feladata. A vármegyei hegyközségi tanácsok a földmívelésügyi minisztérium és az illetékes törvényhatóságok szakmabeli rendelkezéseit végrehajtani tartoznak. Ezen közigazgatási és gazdasági segédműködésükért az állam, illetve a vármegye részéről megfelelő anyagi segélyre jogosultak. A segély mértékét a földmívelésügyi miniszter, illetőleg a törvényhatóságok az anyagi lehetőséghez és a méltányossághoz képest állapítják meg. 44. §. A vármegyei hegyközségi tanács működését a földmívelésügyi miniszter az illetékes Mezőgazdasági Kamara, valamint szakközegei útján ellenőrzi. A vármegyei hegyközségi tanács határozatai ellen, ezek között a tanács évi költségvetésének megállapítására vonatkozó határozat ellen is bármelyik tanácstagnak és az érdekelt hegyközségeknek a földmívelésügyi miniszterhez lehet felebbezni, aki végérvényesen dönt. IV. Fejezet. A hegyközségi járulékok. 45. §. A hegyközségek a feladatuk teljesítéséhez szükséges költségek fedezése céljából közadók természetével bíró hegyközségi járulékot vethetnek ki. A hegyközségi járulékok kizárólag csak a hegyközség igazgatási költségeire fordíthatók. A betelepített szőlők és gyümölcsösök tulajdonosai a hegyközségi járulékot birtokarány szerint fizetik. A hegyközség kötelékébe tartozó puszta vagy más gazdasági művelés alatt álló területek tulajdonosai csak a közös őrzés és a hegyrendészet költségeihez tartoznak hozzájárulni oly mértékben, amennyiben azok előnyeit élvezhetik. A hegyközség kötelékébe Önként belépő, egészen különálló és területileg Össze nem függő szőlők tulajdonosai csak annyiban kötelesek a hegyközségi járulékokhoz hozzájárulni, amennyiben a hegyközségi tagság előnyeit élvezhetik. 46. §. Azok a birtokosok, akik a szőlőműveléssel felhagynak a szőlő kiirtása utáni évtől kezdődőleg a hegyközségi járulékok tekintetében* csak a puszta vagy más gazdasági művelés alatt álló területtel bírókra kivetett hegyközségi járulékok fizetésére kötelezhetők. Ha olyan birtokos hagy fel a szőlőműveléssel, akinek területe a hegyközség szélén fekszik, az ilyen birtokos a szőlő kiirtása utáni év elejétől kezdve, a közgyűlés hozzájárulásával a hegyközség kötelékéből kiléphet. Ha a hegyközség területe körülkerítve vagy árkolva van, a kibocsátott szélső birtokost az ároknak vagy a kerítésnek az új határra való áthelyezésére lehet kötelezni. 47. §. Az önként belépett hegyközségi tag (24. §.) a hegyközség irányában fennálló tartozásainak kiegyenlítése után, a hegyközség kötelékéből bármikor kiléphet. A kilépett hegyközségi tag azonban a közös létesítmények céljára lefizetett járulékokat vissza nem követelheti és a létesítményekből részt nem igényelhet. 48. §. A hegyközségi járulékokat a hegyközségi választmány veti ki s a kivetésre vonatkozó kimutatást, esetleg ha a beszedést a hegyközség saját elöljárósága teljesíti a hátralékról szóló kimutatást, behajtás céljából a községi (városi) elöljáróságnak adja át. A hegyközségi járulékok esedékessége, beszedése, behajtása, biztosítása, elévülése, törlése és visszafizetése tekintetében a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések az irányadók. 49. §. A vármegyei hegyközségi tanács működésével felmerülő kiadá-