Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.

Irományszámok - 1927-279

279. szám. 161 12. §. A hegyközségek területén, valamint az ugyanazon politikai község határában levő, de a hegyközség kötelékébe riem tartozó szőlőgazdaságok területén lévő pincék és bor kezelésére, ületőleg raktározására szolgáló egyéb helyiségek abból a célból, hogy azokban a bortörvény rendelkezései megtartassanak és alapos gyanú esetén a feljelentés az illetékes hatóságnál megtétessék, a hegyközség ellenőrzése alatt állanak. 13. §. A hegyközség területén lévő s azon átvezető, illetve onnan a vasúthoz vezető községi dűlőutak létesítése, valamint azoknak és tartozékaiknak jókarbantartása annak a községnek a feladata, amelynek határában a hegyközség fekszik. A hegyközség területén lévő ilyen utakon a felügyeletet a hegyközség elöljárósága gyakorolja és szükség esetén új utak létesítése és a meglévők jókarbantartása iránt a község elöljáróságát megkeresi. Az egyes birtokokhoz vezető egyéb közös utak költségeihez az érdekelt birtokosok a hegyközség választmánya által megállapított haszonarány szerint hozzájárulni kötelesek. 14. §. A jelen törvény életbelépte után a hegyközség területén és a hegyközségi kötelékbe nem tartozó szőlőkben, szőlőskertekben, gyümölcsösökben a szomszédos határtól (mesgyétől) szőlőt hatvan centiméternél, őszi barackot egy méternél, meggyet, szilvát és mandulát kettő méternél, almát, körtét, kaj szint és cseresznyét három méternél, diót és erdei fákat hét méternél közelebb ültetni tilos. Ez a tilalom az alacsony törzsű törpefákra és redélyfákra nem terjed ki. 15. §. Méhek tartását a hegyközség területén megtiltani nem lehet. 16. §. A hegyközség szőlővel beültetett területén legeltetni tilos. El nem kerített, puszta területen az állatok csak megkötve legeltethetők. Felsőházi iromány. 1927—1932. IX. kötet. 17. § A hegyközség területe a hegyközségi közgyűlés hozzájárulásával a községi (városi) közös vadászterületbe ugyan bevonható, azonban a községi (városi) elöljáróság az ezen terület után befolyó bérrészietet a hegyközségi elöljáróságnak átadni köteles. Augusztus hó 1-től a szüret befejezéséig csak a hegyközség külön engedélyével szabad vadászni. A vadászati jog gyakorlására a vadászati törvény rendelkezései az irányadók. 18. §. Minden szőlőbirtokos, akinek beültetett szőlőterülete 200 kat. hold vagy ennél nagyobb, szőlőbirtokának vezetésére m. kir. felsőbb szőlő- és borgazdasági tanfolyamot végzett egyént köteles alkalmazni. E kötelezettség alól mentes az a birtokos,, akinek magának is megvan ez a szakvégzettsége. Az a szőlőbirtokos^ akinek 50 kat. hold vagy ennél nagyobb szőlőbirtoka van, szőlőkezelőül (vincellér) legalább m. kir. szőlészeti és borászati szakiskolát (vincellériskolát) végzett egyént köteles alkalmazni. Ezen szőlőkezelőket az alkalmaztatás megszüntetése esetén három havi felmondás illeti meg. Egyéb tekintetben a szőlészeti és borászati szakiskolát (vincellériskolát) végzett szőlőkezelők (pincemesterek) a földmívesiskolát végzett gazdasági alkalmazottakkal esnek egyenlő elbírálás alá. A felsőbb szőlőés borgazdasági tanfolyamot végzett szőlőgazdasági gazdatisztek és a birtokosok közötti jogviszonyra nézve, a birtokos és gazdatiszt közötti jogviszonyok szabályozásáról szóló törvényes rendelkezések nyernek alkalmazást. Azok a szakiskolát nem végzett szőlőkezelők, akik ezen törvény életbelépését megelőzően három év óta megszakítás nélkül ugyanabban a szőlőgazdaságban voltak alkalmazva, a szakiskolát végzettekkel azonos elbánás alá vonhatók. 21