Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.

Irományszámok - 1927-275

122 275. szám. gyógyintézetekre, különösen pedig az ásványvizekre és a gyógyvizekre vonatkozóan a legnagyobb bizonytalanság uralkodik. Számos most felsorolt intézmény nem tudja igazolni, hogy az említett megnevezés használatára szabályszerű engedélyt kapott, azonban hosszú idő óta használván ezt a megnevezést, abban az egészségügyi hatóságok nem háborgatják. Másrészt mindazok az összeállítások, amelyek Magyarország gyógyfürdői, éghajlati gyógyintézetei, üdülőhelyei, ásványés gyógyvízforrásai, végül forrástermékei adatait gyűjtik össze, egyes orvosok egyéni összeállításának és munkájának eredményei. Ennek következtében a közölt adatok, bármily lelkiismeretességgel gyűjtötték is azokat, nem mindenben megbízhatók és távolról sem teljesek, legnagyobb részt azért, mert az adatszolgáltatás nem lévén kötelező, a bevallásra felhívottak sokszor helytelen adatokat közöltek vagy az adatszolgáltatást egyszerűen megtagadták. Amennyiben a felsorolt intézmények, különösen pedig az ásvány- és gyógyvízforrások, valamint a forrástermékek törzskönyvezése megtörténik, nemcsak a fürdőügyi igazgatás részére szükséges nyilvántartás fog rendelkezésre állani, hanem a balneológiai, sőt a nemzetgazdaságtani tudománynak is gyarapítjuk segédeszközeit. A törvényjavaslat 46. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a ni; kir. népjóléti és munkaügyi miniszter rendelettel fogja megállapítani a szóbanlévő törzskönyvre vonatkozó szabályokat. A rendelet által szabályozott törzskönyv értéke attól függ, hogy azokat az adatokat is nyilvántartja-e, amelyek nem csak közigazgatási, hanem tudományos, orvosi vagy közgazdasági szempontból is fontosak. A törzskönyvezéssel kapcsolatban kell megszüntetni azt a hiányt, hogy ásványés gyógyvízforrásaink jelentős részének vegyelemzése vagy egyáltalában ismeretlen Vagy pedig már elavult ; ismeretlenek azok az adatok is, amelyek az említett források napi vízmennyiségét meghatározzák. Ennélfogva az orvosi tudomány a. hazai fürdők gyógyjavallatait alaposan nem ismeri és az orvosok a betegeket inkább küldik külföldi gyógyfürdőkbe, amelyeknek kémiai Összetételét, fizikai hatásait, rádióaktivitását stb. a tudományos irodalom megállapította, gyógyító hatását pedig tisztázta. Ásvány vízkereskedelmünk visszamaradásának is nem kis mértékben oka a hiteles vegyelemzések és újabb vizsgálatok hiánya következtében csekélyebb balneológiai irodalmunk, amely azokkal az ásvány- és gyógyvíz mennyiségekkel sincs tisztában, amelyeket a piacrahozásnál számításba vehet. Mivel a törvényjavaslat hivatkozott §-a egyúttal az adatszolgáltatás rendeleti úton való szabályozására is felhatalmazást ad, lehetővé válik Magyarország ásványvízkincseinek kataszterét elkészíteni és a kérdést terápiai és nemzetgazdasági szempontból kielégítő megoldásra juttatni. A törzskönyvet központilag kell vezetni és az adatszolgáltatásnak a központba kell befutni. A 42. §-hoz. A törvényjavaslat azt a célt, hogy új és a belföldi szükségletet kielégítő, valamint az idegenforgalmat idevonzó gyógyfürdők, éghajlati gyógyintézetek, gyógyhelyek és üdülőhelyek jöjjenek létre és hogy az ásvány- és gyógyvízforgalom emelkedjék, csak úgy tudja elérni, ha az idevonatkozó vállalkozás fellendül. Az új vállalatok keletkezésének azonban nemcsak jogi, hanem gazdasági előfeltételeit is biztosítani kell. A tőke ugyanis sohasem altruisztikus célokból, hanem azért helyezkedik el bizonyos vállalatokban, mert a kellő rentabilitást, a kielégítő kamatozást biztosítva látja. A nemzetgazdaságtan megállapított tétele az, hogy az újonnan alakuló vállalatok működésük első idejében kisebb vállal-