Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.

Irományszámok - 1927-275

94 275. szám. gyógyfürdők iránt tanúsított megértő szeretetétől is függ és bizton remélem, hogy a magyar orvosi kar törvényjavaslatomnak kedvező hatását érvényre fogja juttatni. A gyógyhely önkormányzati szerve a gyógyhelyi bizottság, amelynek feladata egyrészt a gyógyhely érdekeinek a védelme, másrészt jövedelmeinek beszedése és felhasználása. A gyógyhelyi bizottság szervezetét és működését a m. kir. minisztérium rendelettel fogja megállapítani (45. §.). A törvényjavaslat a fennálló állapotokat javítani akarja, de számol a tényleges helyzettel és továbbra is fel akarja használni mindazokat a szerveket, amelyek a gyógyhelyek érdekeinek előmozdítására eddig alkalmasnak bizonyultak. Ennélfogva az eddig bevált fürdőegyesületeket is fenntartja, sőt működésük önkéntes jellege helyett megfelelő esetekben hatósági jogkört is ruház reájuk, úgyhogy a fürdőegyesületek ezekben az esetekben mindazokat a jogokat gyakorolhatják, amelyek a gyógyhely önkormányzati szerveinek, a gyógyhelyi bizottságoknak vannak fenntartva. Azonban a törvényjavaslat az önkormányzat jogaival való felruházás ellenében a fürdőegyesületektől meghatározott biztosítékokat kíván, működésükben szabad elhatározásukat korlátozza, sőt — ellentétben az egyesületi működés alapelveivel -— bizonyos tekintetben hatósági vezetés alá helyezi. így a fürdőegyesület hatósági jogkört csak abban az esetben nyerhet, ha az alapszabályok személyválogatás nélkül, minden helybeli érdekeltet belépésre feljogosítanak. A választmánynak hivatalból elnöke a hatósági biztos, hivatalból tagjai a törvényhatóság első tisztviselőjének kiküldötte és a hatósági, illetőleg a gyógyhelyi hivatalos orvos, a gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) tulajdonosa (vállalkozója) és vezető orvosa. A fürdőegyesület önkéntes társuláson alapulván, működésében a gyógyhely érdekeit elhanyagolhatja vagy a közérdeket sértheti ; ilyenkor a törvényhatóság első tisztviselőjének megokolt előterjesztésére a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter gyógyhelyi bizottság felállítását rendelheti el. Ebben az esetben a fürdőegyesület természetesen elesik a gyógyhelyi bizottság jogainak gyakorlásától, azonban szabad egyesületi önkormányzatát minden tekintetben visszanyeri. A fürdőegyesület átalakulása a gyógyhelyi önkormányzat szervévé maga ntán vonja, hogy viszonyait az általános egyesületi jogtól eltérően kell a törvényben rendezni és határozatainak felülvizsgálata, valamint alapszabályainak láttamozása, végül a már működő fürdőegyesületek alapszabályainak újabb bemutatása tárgyában rendelkezni (14., 51. és 55. §.). XVIII. A gyógyhely bevételei : a gyógyhelyi díj és a községi pótadórészesedés. A gyógyhelyi díj bevezetése fakultatív. Mértékét a törvényhatóság első tisztviselője a gyógyhelyi bizottság (fürdőegyesület választmánya) javaslatára évrőlévre állapítja meg. Azok a gyógyhelylátogatók kötelesek megfizetni, akik nem kereseti foglalkozás végett három napot meghaladó időt töltenek a gyógyhelyen. A gyógyhelyi díjat a gyógyhelyi bizottság (fürdőegyesület választmánya) írja elő és szedi be ; behajtásukért a bérbeadók és a gyógyhelylátogatók egyetemlegesen felelősek. Mivel a gyógyhelyi díj közcélokat szolgál, közadók módjára kell behajtani ; erre a célra a hatósági biztos által aláírt kimutatás szolgál, Teljesen új és a gyógyhelyek fejlődésére alapvető jelentőségű a gyógyhelynek másik bevétele : a községi pót adórészesedés. Amint már fentebb reámutattam, gyógyhelyeink és üdülőhelyeink fejlődésének egyik legnagyobb akadálya a községek részéről való megértés hiánya. Ennek